G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Szakály Ferenc: Források Tolna megye XVII. századi történetéhez

Tott Leörinch, ez föl jár és mint egy ispány

D Sent Geörgy Mihály Marthon Ferenc Molnos Pál Bakó Istvány Thormez

7 Lőrinczh, bikay ember ez. Marthon János és Nagy Imre apáthj emberek volnának. =In anno 1628 volt Suránban 18 Junii Thormez Georgj, Leörinch fia egj chizmát és két száraz halat hozót. 8. Septembirs anno 1629. Rách Farkastól küldtek 2 chizmát, két halat. Hódos in Tholnensi comitatu, totalis posessio Ráchok lakyák, holdolnak. Dragula Mwszelin Luca Kenéz Mirosza Wyn Radul és többen haszonló roszak Feöseö Bölch in Tholnensi comitatu, totalis posessio Pusztha, de egy ember vagion hozzá, Bariáton lakik mostan, Csepreg Benedeknek hyák. Hamarfölde praedium in Tholnensi comitatu totale

8 Az hegyek

9 élik. Nana in Tholnensi comitatu, totalis posessio Azt mondgyak, hogy ráchok élik, de nem holdolnak. Zend in ThoJnensi comitatu, totaliter A nánay ráchok élik, puszta. Bikád portio posessionaria Eztöt magyarok lakyák, de chak szówal tartottanak. =18. Septembris anno 1629. ezkorig. Vagion idegen ur, az ky kapdoz raytha,

10 Rách Farkastól kültek egj chukáát. Bikádot azt mondgja a Sentpéterj Geörgj, hogj ráchok szályák, egi papuchot kapchástól, Win rách külthe.

11 Ok portio posessionaria Erről ezkorig nem tuttak semmitis mondanny. Gerénies portio posessionaria Ezt magyarok lakyák, ezek írogatnak és magokis meg valyák, hogy Anyawárához valók volnának, de az vesperimj* vice capitány

12 birya eőköt, de chak portióyát mondgja benne felesége után, de azonban mindenesteöl birya. 6. A faluból tehát Tóth Lőrinc kereste fel a Felvidéken lakó magyar földesurat és mintegy annak ispánjaként kezdett el működni. Az ispán tárgyialt a földesúrral, beszedte jobbágytársaitól az adót, óvta a földesúr birtokjogait stb. 7. A név 'olvasható Thormozinak is. 8. Az urbárium készítője nem a helységek 1626-os állapotát tüntette fel a helység neve mellett, hanem azt, hogy a falu azokban az oklevelekben, amelyeiknek alapján ez a conslgnatio is készült, egész- vagy részbáirtotoként szerepelt-e, függetlenül attól, hogy aiz adott pillanatban az lakott vagy lakatlan volt-e. A Hamaraföldénél szereplő „praedium . . . totale" minőséggel sem azt akarta kifejezésre juttatni, hogy a birtok jelenleg lakatlan, hanem, hogy már eredetileg is „praediumként" sorolták fel az anyavári uradalom tartozékai között. (Pl. 1510ben, amikor Bodó Ferenc új adományba kapta az uradalmat. Lásd: Csáriki Dezső, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. III. Budapest, 1897. 403. í.) 9. Azaz: a pusztát Hegyi falu lakói használják. 10. Azaz: Bikád lakói 1629-ig azért csak „szóval" tartották adó helyett Bosnyák Tamást, mert más — nyilván a helységhez közelebb lakó és ezért rájuk nézve veszélyesebb — földesúrnak kellett adózniuk. Ez a „kapdozó" — mint az egy más forrásból (lásd a H/d. jelzés alatt) — kiskomári Fekete Lázár volt. 11. Mivel magyar falunak mondja, majd rácok által tervezett betelepítéséről beszél, valamelyik információ helytelen, vagy pedig időközben magyar lakói elhagyták a falut. iß. Mint az alábbiakból kiderül Thállay György veszprémi vicekapitányról van, aki levelet is intézett Bosnyák Tamáshoz, a szóban forgó birtokok ügyében. (Géresi Kálmán, A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. IV. Budapest, 1897. 193-H194. 1.) 276