G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gémes Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében

5. „...az anya nehezen hal meg." (Nekézseny; Borsod-Abaúj-Zemplén m. — MNT. II.) 6. „... Azt szokták mondani, aki igen soká' halt meg, ilyen nő, akinek nem volt gyereke, vagy valami ... — oszt sugdozták mer' — aszongyák — biztos sok gyereket megevett azér' nem tud meghalni. Ezt szokták mondani régen, hogy azér' olyan nehéz a halála neki, mer' most kínlódik, most szenved meg érte, a gyerekekért." (Hegyhátsál; Vas m. — Gémes B— G. Vámos M., A 797. 3.) 7. „Sajnáltad tűlem a külvilági életet" — fogják súgni állandóan az anya fülébe. (Füzérkomlós; Borsod-Abaúj-Zemplén m. — MNT. II.) 8. Aki elhajtotta a magzatát „Ha haldoklik, a karjára kell hogy vegye, mer' addig nem tud meghalni, meg azt kell neki kiabálni, hogy hányat hajtott el. — És a másvilágon mind meg kell hogy egye. .." (Nyírábrány; Szabolcs-Szatmár m. — Gémes B., A 831. 3.) 9. „... azt is mondták, hogy ahányat megöl — eltesz — annyi ott röpköd angyal formájában felette mikor haldoklik. — Hogy ott röpködnek, és azt mind látja az az anya, aki olyat tett. Az sokat szenved, nem tud meghalni könnyen." (Letenye; Zala m. — Gémes B.^-Szabó I.—Zsova I., A 796 1.) 10. „Ha meghal az anya, az elvetélt gyermekek ott repkednek körülötte." (Makler; Heves m. — MNT. II.) 11. „Angyalokká válnak ezek a gyerekek." (Polgár; Hajdú-Bihar m. — MNT. II.) 12. „Egy asszony elhajtotta hét gyermekét, s halálos ágyán maga körül hét ördögöt látott pipálva, ezek az ő gyermekei voltak." (Fekete-Körös völgye — Györffy I 1917. 84.) 13. A magzatelhajtó asszonynak, mikor haldoklott, az udvarán mák nőtt; annyi mák lett, ahány gyereket elhajtott. Egyszerre virágzott, meg mák is lett.. . nem tudott meghalni. E köllött neki minden szál mákot nyírni, le a száráru'. — Annyi gyereknek vette el az életét. Mikor mind lemetélte, akkor tudott csak meghalni." (Pölöske; Zala m. — Gémes B— Szabó I.—Zsova I., A 833. 18.) 14. „Amikor az anya meg akar halni, ezek a piciny gyerekek mind ott vannak az ágyánál." (Erdőbénye; Borsod-Abaúj-Zemplén m. — MNT. II.) 15. „...aki ilyet csinál, halála után nem veszi be a föld; mer' az nagyon bűnös aki a gyermekét elveszti, aki anyát, apát megöl, vagy a társát megöli. Hát ez ugye nagy bűn. — Meg hát ugye az van mondva, hogy utóllára mindent meg kell mondani, mer' ha nem mondja meg, addig szenved, addig nem tud meghalni. Hát vannak illenek." (Zalaegerszeg; Zala m. — Gémes B.—Szabó I.—Zsova I., A 833. 2.) 16. „Aki sok gyereket elvetél, az a másvilágon kikiabálja." (Nagykónyi; Tolna m. — MNT. II.) 17. „Az ilyen hosszú ideig haldoklik, s halálos ágyán ki kell a nevet kiabálnia." (Sárbogárd; Fejér m. — Gémes B., A 872. 32.) 18. „Aki ugye elteszi a gyereket — halálos ágyán kikiabálja. Míg ezt nem teszi, nem tud meghalni. ... Aztán vót egy másik asszony, és azt mondták, hogy mikor teljesen eszméletlen volt, nagy lázba vót. Nem ebbe. .., hanem tüdőbaja, vagy nem tudom milyen baja vót. Azt mondták, hogy az asszony ... ; tegyék el ezt a gyereket! Vegyék el ezt a gyereket innen! Nem az enyim ez a gyerek! — De ïnindig így ... S mondták az asszonyok, hogy az azért van, hogy állandóan a gyerekkel vesződik; biztos sokat elbocsátott. — Biztos nagyon sokat elbocsájtott a másvilágra. mer' hát ez csak attul van, hogy az utolsó órájában, az utolsó idejiben gyerekkel vesződik, mer' sokat elbocsájtott." (Söjtör; Zala m. — Gémes B.—Szabó I.—Zsova I., A 833. 18.) 19. „. .. aki elhajtja gyerekét. — Addig nem tud meghalni, míg a halálos ágyán ki nem mondja." (Söjtör; Zala m. — Gémes B.—Szabó I.—Zsova I., A 833. 17.) 20. „. .. az ilyen, aki eltette a gyereket, nem tud meghalni addig, míg ki nem beszéli. Meg azt is mondták, hogy az ilyet még a föld is kiveti." (Miháld; Somogy m. — Gémes B— Szabó I.—Zsova I., A 833. 10.) 21. „... aki ilyet csinál, azt az Isten megveri. Az Isten megveri, hiszen még halálos ágyán is ki kell neki kátozni." (Nagykölked; Vas m. — Gémes B.—Szabó I.— Zsova I., A 797. 1.) 22. „Aki a magzatát elhajtja nem tud meghalni ha azt végezte, míg ki nem kiabálja, hogy mennyi magzatot hajtott el." (Dombrád; Szabolcs-Szatmár m. — Gémes B., A 790. 2.) 249