G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gémes Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében

Falfestmény részlete a gurasrádai templomból. (A szerző felvétele.) A negyedik általunk ismert hiedelemábrázolás a hunyadi Guraszáda görögkeleti templomában látható. A magyar irodalomban Viski publikálta először már idézett tanulmányában, Beutl Engelberg kohómérnök felvételeinek felhasználásával. Ezeknek a felvételeknek a fényképei a Néprajzi Múzeum fotóarchívumában vannak; gyenge minőségük miatt sajnos alig használhatók. Azt a hiedelmet ábrázolja,

63 mely szerint a magzatait elhajtó nőnek elhajtott magzatait a pokolban feltálalják — szám szerint ötöt — hogy megegye. A kép felirata Viski szerint: ,,mu(i)ere(a) karé bia erbi se nu fake kopii", vagyis asszony, aki füveket (herbákat) iszik, hogy ne fogjon gyereke(ke)t. A kép korát 170l-re tehetjük, mert nyilvánvaló, hogy a templom élőcsarnokában (az általunk tárgyalt pokolábrázolás), és a templom hajójában lévő festmények nem egy korból valók, s más mesterre vallanak. Végül megemlítem a bihari Ó-Sástelek fatemplomában lévő festményt, mely a közelmúltban készült Aradon. A képet — a bejárattal szemben, a női szakaszban — az eredeti falfestményekre akasztották. A kép alján lévő képsorban látható — a különböző vétkek büntetése között — az a jelenet, amint a magzatát elhajtó anyát lángok nyaldossák. A felirat szerint a

z asszony aki herbákat iszik, hogy ne legyen gyereke. C3. Néprajzi Múzeum Fotóarchívuma F. 4347—4880., a. szóban forgó hiedelemábrázolás V. 4379. 247