G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gémes Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében

vétlen kapcsolatba hozták a jobbágyfelszabadítással, ami után lezárultak a paraszti birtokok terjeszkedésének lehetőségei.

26 Az újabb kutatások már felvetik annak lehetőségét, hogy ,,a nagy társadalmi-gazdasági folyamatok közvetlen hatásuk mellett közvetve a helyi sajátosságokon, ideológiai hatásokon, hagyományokon stb. keresztül is kifejtették hatásukat",

27 s a jelenség — pl. a Sárközben — már korábban, a XVIII. században is észlelhető, tehát „nem a jobbágyfelszabadítás következménye."

28 Hasonló eredményt hozott az ormánsági Besence családrekonstrukciós módszerrel végrehajtott vizsgálata is. Csak gazdasági okokkal magyarázni a születésszabályozás megindulását és folyamatát nem lehet, mert az bizonyos határon túllép a gazdasági ésszerűségen.

29 A népesség számbeli gyarapodását, egyáltalán a termékenységet befolyásoló tényezők rendkívül gazdag variációban, bonyolult formában jelentkeznek. Nyilvánvaló itt a gazdasági okok közre játszása, de szerepet kap a házasságkötés időpontja, a családi állapot (nőtlen, hajadon), a műveltségi színvonal, iparosodás, városiasodás, életszínvonal stb. A mindenkori gazdasági alapra, mint ideológiai felépítmény kerül egy-egy adott közösség szokásokból, erkölcsi normákból, az ehhez kapcsolódó hiedelmekből vagy hiedelemrendszerekből — a közösség által jóváhagyott és elfogadott értékrendből — álló normák összessége, melyek íratlan törvényként kötelező érvényűek az adott közösség minden tagjára, s a termékenységet, az adott közösség számbeli gyarapodását befolyásoló tényezők ezen keresztül hatnak. A termékenységet befolyásoló tényezők változásai, egyiknek a másikhoz viszonyított előretörése vagy háttérbe szorulása területenként és koronként módosítja e felépítmény struktúráját — ezen keresztül a termékenységnek az adott közösségben addig általános irányvonalát. Ebből az áttételes hatásmechanizmusból következik az is, hogy a demográfiai mozgásban a módosulást kiváltó okok hatása bizonyos időeltolódással jelentkezik. Köztudott, hogy napjainkban milyen nagy gondot okoz a születésszabályozás elterjesztésében az élő hagyományok, erkölcsi normák rendszere pl. Indiában, ahol a lakosság túlnyomó többsége írástudatlan, és zöme mezőgazdaságból élő paraszt. Amíg pl. itt a szülők arra törekszenek, hogy haláluk után legalább egy élő fiúgyermekük legyen, aki bizonyos szertartásokat majd elvégez — nagy nehézségekbe ütközik a termékenység szabályozásának általánossá tételére irányuló törekvés. Ügy véljük tehát, hogy amennyiben ezt a területet is vizsgálat tárgyává tennénk, jobban megközelíthetnénk a szóban forgó probléma lényegét. A következőkben egyetlen tényezőt, a magzatelhajtással kapcsolatos hiedelemanyagot mutatjuk be, mely helyenként — ahol élő — ma is elevenen hat. Az 1980-as években pl. a Porrog községben (Somogy m.) lakó cigányok körében általános volt az a hiedelem — amit az egy ott dolgozó szülész-nőgyógyász elbeszéléséből kiderül — „hogy ha valaki elveteti vagy elhajtja a magzatát — a túlvilágon meg kell ennie. Nem egy asszonyt sajnáltunk már a túlságosan nagy gyermekáldás miatt, hisz a meglévő gyerekeket sem tudták ren26. Buday D., 1909.; Kodolányi J-, (én); Elsüllyedt falu a Dunántúlon. Kemse község élete. 1936.; Hídvégi J., 1937.; Kiss G., 1937.; Kovács I., 1937. 27. Tek.se K., 1969. 45. 1. 28. Andrásfalvy B., Î956. 23. 1. ..'..... 29. Andorka R., 1970. 239