G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gémes Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében

kapcsolatban: „Én mondottam: megveri az Isten. Azt mondotta: nem ver, mert még lélek nem volt benne."

18 Hasonló adatunk van 1760-ból, ugyancsak egy per szövegéből; „...nem vétek gyermoket elveszteni, míg lélek nincs benne."

19 Az 1777-ben megjelent ,,Magyar bábamesterség..." c. könyv is utal erre a felfogásra: ,,A' leg-több Bábák azt hiszik, hogy a' gyermek akkor elevenedik-meg leg-elsőben, a' mikor (Győr-Sopron m.), Rábapaty (Vas m.) — olyan — egyértelmű — adatok állnak rendelkezésünkre, melyek azt, bizonyítják, hogy itt a magzatelhajtást „bűnnek", „gyilkosságínak", „emberölésnek'' minősítik, mert a magzatnak a fogamzás pillanatától lelke van. Jóval ritkábban fordul elő az, hogy az első hónap végéig tartják megengedhetőnek a terhesség megszakítását mint pl. Alacska (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Bucsa (Békés m.) és Csáíord (Zala m.) községekben. Az egy hónap letelte után azonban itt is bűnnek számít: — „ . . . addig nern bűn miikor még nem múlik el egy hónapos. — Addig nem bűn, mer' még akkor csak vércsomó. Azt mondják azután bűn mán, mer' akkor lelke van." (Zalaegerszeg; Zala m. — Gémes B.—Szabó L—Zsova I. A 833. 2.) — Gyönkön (Tolna m.) és Gajóvámoson (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) „1—2 hónapig még nem számít bűnnek, mert addig nincs lelke." — Bócsán (Bács-Kiskun m.) „az első két hónapban nem számít bűnnek, mert akkor még nem ember." Ugyancsak az első két hónapban, a graviditas két hónapos koráig tartják megengedhetőnek Bakonyszentkirály (Veszprém m.), Hernádkak (Borsod- Abaúj-Zemplén m.) és Tiszajenö (Szolnok ím ) lakói, „mert akkor még nincs leiKe". — „1—3 hónapos korig, mert addig nincs lelke" nem bűn az abortus Hajdúsámson (HajdúBihar m.) és Atkár (Pest m.) lakossága szerint. Az a felfogás, mely szerint a gravaditas három hónapos koráig, „mert nincs lelke addig", „mert még nem ember", „aacug nem el" nem bún a magzatemaj tás ; azután viszont mái' „bűn, mert már ember", „lelkes lény", „mert életet ölnek meg" — tehát gyilkosságnak minősítik — a következő helyen bukkan fel: Hejőszalomta (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), ríajauijóazormeny, Váncsod, Ujszentmargata (Hajdú-Bihar m.), Jászapáti, Tiszaroíf (Szolnok m.), Doboz (Békés m), Albertirsa, Szigetcsép (Pest m.), Szabadhidvég (Fejér m.), Gödrekeresztúr (Baranya m.). Oroszlány (Komárom m.), Zalagyömörő (Veszprém m.), Nagymákía (Vas m.). Ugyancsak ,,3 hónapos" kortól kezdve tekintik bűnnek a magzatelhajtást a mezőkoimáromiak (Fejér m.) és a bogyiszlóiak (Tolna m.), feltehetően az előbb vázolt okok alapján, mert erre vonatkozó adatainkban az indoklás nem szerepel. ugy tűnik, iegáitaiánosafoo az a felfogás, mely szerint a magzatnak „fele idős kortól", „négy és fél hónapos korától", „amikor megmozdul", „megmozdulástól" kezdve van lelke, „mert ekkor szállt beié a leiek" — tehát „mozdulástol élőlény", ilyen adattal rendelkezünk az alábbi településekről; Baktalórántháza, Csengerújfalu, Nagyecsed (Szabolcs-Szatmár m.), Csobád, Jósvafő, Miskolc-Pereces (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Nyíradony (Hajdú-Bihar m.), Jászladány (Szolnok m.), Hódmezővásárhely (Csongrád m.), Bács-Topolya — Diósjenő, Nagyhárkány (Nógrád m.), Csemő, Nagykőrös, Nyársapát (Pest m.), Nemesvámos, Szápár (Veszprém m.), Bonyhád, Nagyvejke, Udvari (Tolna m.), Bár (Baranya m.), Istvándi, Nagyberki (Somogy m.). Máriahalom, Nagyigmánd (Komárom m.), Maglóca (Győr-Sopron m.), Haraszti, Ikervár, 'Nemeskeresztúr (Vas m.), Csonkahegyhát (Zala m.). Ha azt a kérdést vetjük fel, hogyan foglal állást a magzatelhajtással kapcsolatban a közösség, ilyen válaszokat kapunk: — addig nem bűn a magzatelhajtás, míg meg nem mozdult, mer' addig nem élőlény. Mán csak mikor a félidőt meghaladja, mer' aztán a' gyerek." (Nyirábrány; Szabolcs-Szatmár m. — Gémes B. A 831. 3.) — „Amíg a gyerek meg nem mozdul az anyában, addig el lehet csinálni, mert még nincs benne lélek. Azután már bűn''. (Kiskunhalas; Pest m. — Borzsák E. EA 139. 10—11.) — „...a magzatnak a megmozdulástól kezdve van lelke, ezért ettől kezdve bűnnek számít a magzatelhajtás." (Nagykónyi; Tolna m.) — Szabó J.—Szabó J.-né, 1973. 89.) — „A magzatnak addig nincs lelke — addig nem bűn. az elhajtása — míg meg nem mozdul." (Bátya; Bács-Kiskun m. — Gémes B. A 801. 23.) Hasonló tapasztalatot gyűjthettek szülészek-nőgyógyászok is praxisuk során, amint ez egy levélrészletbő,! kiderül: „Általában a .magzatmozgás megérzéséig tartották megengedhetőnek a magzat elhajtását, mert »akkor a gyermeknek már lelke van«." (Pest, Somogy, Zala m. — Gémes B. A 795. 73—74.) Egyedül áll az a Bugyiról (Pest m.) származó adat, mely szerint az abortus ,,Kezdettől bűn. de ha megmozdul gyilkosság", mert attól kezdve van lelke a magzatnak „amikor megmozdul". Altalános az a vélemény, hogy mozdulásig — „feleidőig", „amíg nincs lelke a mazgatnak" — nem bűn az abortus. — Ezen a határidőn túl viszont már „lelke van", „él", — a magzatelhajtás „gyilkosság", „bűn". Egyértelműen ilyen adatok állnak rendelkezésünkre a következő helységekből: Apagy, Nagyecsed, Nagyhalász, Tiszakanyár, Tyúkod (Szabolcs-Szatmár m.), Csökmő (Hajdú-Bihar m.), Abaúj vár, Olaszliszka, Tiszapalkonya (Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Tiszavárkony (Szolnok m.), Csorvás (Békés m.), öttömös, Székkutas (Csongrád m.), Csávoly (Bács-Kiskun m.), Csitár (Nógrád m.), Sárkeszi, Szabadegyháza, Zámoly (Fejér m.), Devecser, Padragkút (Veszorém m.). Felsőnyék, Nagykónyi (Tolna m.), Cserkút, Szentdénes, Zaláta (Baranya m.), Drávagardony, Tab (Somogy m.), Csenipeszkopács, Ják (Vas m.), Bazita, Belsősárd, Oltárc (Zala m.). Míg a pátyiak (Pest m.) tudatában úgy él*, a magzatnak 5 hónapos korától van lelke, s ezért addig nem bűn az abortus, a berhidai (Veszprém m.) valamint a zalai esztergályhorvátiak szerint a lélek 6 hónapos korban jelenik meg. Ugyancsak Oroson (Szabolcs-Szatmár m.) és Belegen (Somogy m.) is. Végül megemlítem azt a véleményt, ami szerint a magzatnak „születése pillanatától" van lelke: Mezőkeresztes (Borsod-Abaúj-Zemplén ni.), Felcsut, Gyűrő (Fejér m.). Dalmand (Tolna m.), Győrvár (Vas m.), Nova (Zala m.). Két adatunk szerint pedig csak a keresztelés Után „lelkes ember" (Bakonszeg, Hajdúdorog; Hajdú-Bihar m.). 18. Komáromy A., 1910. 169. 1. 19. Komáromy A., 1910. 692, 1. 237