G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gémes Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében

leg-elsőben mozdul-meg: de ebben az ítéletben igen nagyon meg-tsalatkoznak. Mert a' méhnek gyümöltse gyümöltsös fogantatása után mindjárt eleven; de mivel ez az első hónapokban igen kitsiny és az ötét környül-fogó vizek igen sokak; gyenge mozdulásával jelen-létét ki-nem nyilatkoztathatja."

20 Végezetül egy húsz év előtti per szövegéből idézünk, ahol a magzatelhajtással vádolt M. I.-né így védi magát: „...Előadom, hogy olyan esetekben, amikor valaki megjelent a lakásomon megkérdeztem minden személytől, hogy hány hónapos a magzat, és én nem vállaltam, csak olyan illetőknek a magzatának az elhajtását, akik a 3-hónapot még nem haladták meg. A 3-hónapon felüli magzatot azért nem hajtottam el, mert az már nemsok időre megmozdul, és annyit jelent, mintha megöltem volna."

21 A XVI. századtól kezdve már konkrét adataink vannak a magzatelhajtásra, a XVIII. századtól pedig már tömegesen állnak rendelkezésünkre.

22 Az eddig elmondottak azt bizonyítják, hogy a születésszabályozás kezdete jóval korábbi, mint azt eddig hittük. c) Fogamzásgátlás Ugyancsak nagy múltra visszatekintő eljárás. Történeti áttekintését, az erre vonatkozó kutatások eredményeit legutóbb Seregély és Szentgyörgyi foglalta össze.

23 Sajnos a néprajzi anyag összegyűjtése még itt sem történt meg. Csak szórványadatokat találunk a különböző forrásmunkákban. Arra, hogy a múlt század végén mennyire általános volt, világosan rámutat Temesváry „Előítéletek, népszokások és babonák a szülészet tárgykörében Magyarországon" c. munkájában. A különféle racionális és irracionális eljárások nagy tömege, s az ezzel kapcsolatos rendkívül gazdag hiedelemanyag nagy történelmi múltra enged következtetni. A születésszabályozást befolyásoló tényező és demográfiai következményei A demográfiai átmenet elméletének

24 ellentmondva Magyarország három területén figyeltek fel először nagymértékű születésszabályozásra: a dél-dunántúli (Ormánság, Sárköz) református magyarok, a bánáti katolikus németek és a krassószörényi görögkeleti románok körében. Ez a jelenség, mely századunk első felében ismételten magára vonta a kutatók, írók, orvosok, szociográfusok figyelmét,

25 „egyke", „egykekérdés" néven vonult be az irodalomba, mely különféle okokkal magyarázva a múlt század második felére teszi ennek kibontakozását, az 1860—70-es éveket jelölve meg kezdetül. Vagyis az „egykét" köz20. Steidele J. R., 1777. 45. 1. .21. Kecskeméti Járásbíróság B. 1575/1954. (B. M. Bács-Kiskun megyei rendőri vizsgálati osztálya 10.542/1954.) 22. Az abortus magyarországi gyakorlatának és történetének feldolgozása jelenleg folyamatban. 23. Seregély Gy—Szentgyörgyi I., 1969/b. 21. A demográfiai átmenet elmélete szerint az ipari forradalom előtt a születési és halálozási arányszám igen magas és lényegében egyensúlyban van. A népesség tehát csak lassan, nagy visszaesésekkel növekszik. A gazdasági fejlettség bizonyos szintjén a halandóság el kezd csökkenni, a születési arányszám viszont egy ideig még változatlanul magas marad — a természetes szaporodás növekszik. Az iparosodás, városiasodás, az életszínvonal és a közműveltség szintjének emelkedése a termékenység csökkenésével jár. így a születési és halálozási arányszám ismét egyensúlyba kerül. 25. Andorka R., 1969. 238