G. Vámos Mária – Szilágyi Miklós (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 4-5. (Szekszárd, 1975)

Gémes Balázs: A magzatelhajtással kapcsolatos hiedelmek a magyarság körében

tekintet nélkül elfogatni rendeli; az 1630: 40. t-cz. ilyen esetekben a törvényes bűnvizsgálat előrebocsátását is elrendelvén."

14 Fügedi Erik — amikor történeti demográfiánk mai helyzetét vázolja — rámutat a középkor forrásszegénységére, s mint eredményesnek ígérkező munkamódszert, a későbbi korokból való visszakövetkeztetést javasolja. Törvényeink megértéséhez — a szóbanforgó kérdéssel kapcsolatban — célszerűnek tűnik az egyházi álláspont vázolása. Tertullianus teológiai alapon magyarázva az élet jelenségéket — a Bibliából kiindulva — azt a nézetet képviselte, hogy miként az Isten hét nap alatt teremtette a világot, úgy a magzat is hét hónap alatt válik életképessé. A graviditas 10 hónapját a tízparancsolatból vezetve le, arra az eredményre jutott, hogy a magzatnak 40 napig nincs lelke. Ez a 40 nap emlékeztetés Krisztus 40 napi pusztai tartózkodására. Vinditianus, majd Szt. Ágoston szerint a magzatnak a terhesség második-harmadik hónapjától van lelke. Ezeknek az álláspontoknak az volt a gyakorlati jelentősége, hogy a szóbanforgó időhatárig megengedhetőnek tartották a magzatelhajtást. Később az egyház változtatta álláspontját — e szerint a magzat lelkét a megtermékenyülés pillanatában nyeri, tehát attól kezdve élő embernek tekinti —, s mereven állást foglalt az abortussal szemben a 12 apostol tanára hivatkozva: „Ne öld meg gyermekedet magzatelhajtással, se pedig születése után."

15 Az elmondottak alapján tehát a fent említett törvények értelmezése jogtörténészeinkre vár. Az értelmezésnek szorosan kell kapcsolódnia a középkori egyházi állásfoglalás tisztázásához, tekintettel arra, hogy megítélésünk szerint az egyházi álláspont döntően megszabja, hogy mettől kezdve tekinti hazai törvényalkotásunk élő embernek a magzatot. A népi jogszokások kutatása

16 fontos segítséget nyújthat e kérdés tisztázásához. Egy adott közösségben ugyanis attól függően ítélték meg a tett súlyát, hogy a közösség által elfogadott norma szerint, a graviditas mennyi idős korától van lelke a magzatnak. Ez előtt az időhatár előtt ugyanis nem tekintették bűnnek a magzatelhajtást. Napjaink gyakorlatából számos adatot ismerünk erre.

17 De felbukkan ez már 1693-ban egy per szövegében a magzatelhajtással 14. Kolozsvári S.—Óvári. K., 1895. 370. 1. — Hasonló álláspontot képvisel a .szóbanforgó törvények értelmezés-ét illetően Csajkás Bódog (1943. 130. 1.) és Magyary-Kossa Gyula (1981. 283. 1.) 15. Hints E., 1939. 49. 1. ; Bäder A., 1964. 226. 1. 16. Szendrey A., 1936. 17. Az, hogy a fogamzástól, a fogantatás pillanatától kezdve lelke van a magzatnak, gyakran felbukkanó álláspont. Ilyen adatot ismerünk pl. Babot (Győr-Sopron m.), Milejszeg (Zala m.), Nemesszalók (Veszprém m.) és Gyón (Pest m.) községekből. De felbukkan a következő megfogalmazás is: „A hatodik napon (mint Isten teremtése) mindene megvan. Fejlődni nem is tudna, ha lelke'nem volna már a hatodik napon." (Mályinka ; Borsod-Abaúj-Zemplén m.) Feltételezhetjük, hogy ebből következik az is, hogy a magzatelhajtást „mindig", a „legelső időponttól", „kezdettől fogva" bűnnek tartották pl. Balkány és Gyulaháza (Szabolcs-Szatmár m.), Hajdúnánás (Hajdú-Bihar m.), Gyöngyöstarján (Heves m.). Galgaguta (Nógrád m.) és Veszkény (Győr-Sopron m.) lakói. Ezt bizonyítják az alábbi adatok: — „mindig bűnnek tartották, mert a gyereknek fogantatástól kezdve lelke van." (Szilágybagois ; Szilágy m. — Gémes B. A 871. 16.) — „Halálos bűn az ilyen dolog. Fogamzástól. . . Ahogy megfogamzott attól kezdve telke van a magzatnak. — Az má' lélek. Az má' ember." (Cser'nakeresztúr ; Hunyad m. — Gémes B. A 871. 66—67.) — „A magzatelhajtást bűnnek tartották .. ., mert azt tartották, hogy a fogamzástól kezdve má' élet." (Déva: Hunyad m. — Gémes B. A 871. 126.) — „Az mindig bűn, má' az egész kezdetitől, fogantatástól kezdve élő." (Nagykend; Kisküküllő m. — Gémes B. A 871. 126.) — „Ahogy megfogaintatott az anyaméhbe annatói lelke is van. A magzatelhajtás a fogantatástól kezdve súlyos bűn. Aki ezt teszi az gyilkos. Ennek nagyobb a bűne mint annak aki embert öl védekezésből. Mert az ártatlan megölése sokval több bűnhődést követel." (Bukovina — MNT III.) A következő községekből — Gáva (Szabolcs-Szatmár m.). Hajdúnánás, Tépe (Hajdú-Bihar m.). Szalonna, Tiszafceszi (Borsod-Abaúj-Zemplén mA. Jászladány, Tiszafüred cszolnok m.). Pusztamérges (Csongrád m.), Pálmonostora, Sükösd (Bács-Kiskun m-), Nagymaros (Pest m.), Sur, Tarján (Komárom m.), Hidas (Baranya m.), Cikolasziget, Csapod, Hédervár, Vének 236