Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

Gaál Atilla—Kőhegyi Mihály TOLNA MEGYE PESTHY FRIGYES HELY NÉVTÁRÁBAN ,,A szellemi kutatásnak kevés olyan tárgya van, a melyben, mint a helynevekben, a tudományok egész sorozata van érdekelve. ... jön az ethnographus és kimutatja a népek vándorlását, elterjedését, ... jön a nemzetgazda és megtalálja mely földművelési vagy iparág volt előbb meghonosítva bizonyos vidékeken . . . bővebben kijut a phisikai földrajz barátjának, ki számtalan patakról, folyóvizekről, tavakról stb. értesül, hol ma csak száraz árkokról és mélyedésekről hall. A leggazdagabb kincsesbányát képezik azonban a helynevek a nyelvész és a történetíró számára, kiknek elseje a közforgalomból kiesett, jóformán már érthetetlen szavakat ismer fel bennök, ... a másik kutatási fáklyájának sugarával oly kört is megvilágít, melybe őt már semmiféle oklevél elvezetni nem képes" — írta Pesti Frigyes 1878-ban.

1 A helynevek gyűjtése iránti igény a magyar történészeknél a XIX. század második felében jelentkezett először komolyabb súllyal. Mind többen mutattak rá arra, — köztük is elsőként Szontagh Gusztáv —, hogy helyneveink pusztulásával egy hatalmas, kihasználatlanul fekvő nyelvi és történeti kincs megy veszendőbe. E tényt mindenki elismerte, a munka szükségességét senki sem tagadta, mégis igen kevesen láttak csak hozzá gyakorlati megvalósításához. Ennek okát minden bizonnyal abban kereshetjük, hogy a szabadságharc viharának elcsendesedése után a történészek fiatalabb nemzedéke elsősorbaji az egymásután hozzáférhetővé váló főúri és nemesi levéltárak anyagának feldolgozását kezdte meg nagy lendülettel. Hetilapok, folyóiratok hasábjain időnként megjelent ugyan néhány kisebb tájegység, vagy település helyneveivel foglalkozó cikk, de az első, széles körű gyűjtésen és tudományos kutatáson alapuló munka a század végéig váratott magára. 1888-ban, Budapesten jelent meg Pesty Frigyes Magyarország helyneveiről írott alapvető könyve.

2 Napjainkig ez jelenti az első és egyetlen kísérletet arra, hogy — mint a cím is utal rá, — az ország összes fellelhető helyneve összegyűjtve, egy kiadványban szerepeljen. A tervezett mű első kötetenként jelent meg a fenti munka, amelyet a szerző halála miatt nem követhetett több. Fennmaradt viszont egy felbecsülhetetlen értéket képviselő forrásanyag, mely sejteti a Pesty által vállalt munka hatalmas méretét. Pesty Frigyes érdeklődése szintén a szabadságharc utáni években fordult fokozottabban a helynévkutatás felé. Az ötvenes évek végéig azonban ő is csak kisebb részmunkákkal jelentkezett, előbb a Magyar 271