Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

Sajtó,

3 majd a maga szerkesztette, Temesvárott 1858-tól megjelenő, Delejtű hasábjain.

4 Egyéb munkáinak születése viszonylag jól figyelemmel kísérhető feljegyzéseiben és magánlevelezésében,

5 1867 után pedig a Századok azon rovataiban, melyek a Magyar Történeti Társulat

6 tagjainak folyamatban levő munkáiról számolnak be. Arról azonban, hogy a hely névgyűjtés nagy, összefoglaló munkájának gondolota pontosan mikor fogalmazódott meg először, viszonylag igen szűkszavúan szólnak a források. Az imént említett Magyar Sajtó 1857. okt. 26-i, majd folytatásként 1858. jan. 7-i számában közölte Pesty Frigyes „Magyar helynevek" című cikkét. Az első részben a helynévgyűjtés szükségességéről szólt, méltatva azokat az eredményeket, amelyeket Révész Imre, Szabó Károly, Ipolyi Arnold munkájukkal e téren már addig is elértek. A gyakorlati gyűjtésről írottak között már itt fellelhető későbbi, kiforrott véleményének néhány alapgondolata. Az például, hogy nem elég csupán a községneveket gyűjteni, hanem ki kell terjeszteni a munkát minden helynév (puszták, erdők, folyók, patakok stb.) gyűjtésére. Felvetette egy országos helynévtár gondolatát is, de saját feladatát ekkor még a kisebb részmunkák elkészítésében látta: „Sokat, már igen sokat fogunk elérni, ha valamennyi helynevet betűrendbe gyűjtve bírunk, (kiemelés tőlünk) ha azok értelmezése még Oedüpusaira vár is. . . . semmit sem fogok elmulasztani mi a magyar helynevek gyűjteményét és megfejtését czéljához előbbre viszi, iparkodásom kedves tárgyaként ápolni, támogatni, ajánlani mégis saját vidékem helyneveit különösen fogom figyelembe venni, azokat gyűjteni, azokat tehetségem szerint magyarázni."

7 A mag tehát földbe került. Az országos gyűjtemény gondolata megszületett, és néhány év múltán, 1863-ban már a megvalósításra is vállalkozott Pesty. Barátja Abafi (Aigner) Lajos írta 1863. július 28-án keltezett levelében: „Örvendek, hogy a helynevek magyarázata iránti felszólításnak volt már némi sikere, s reménylem a helytartóság is loyálisan fogja támogatni."

8 A levélbeli mondat bővebb magyarázatát a Pesti Napló egyik vezércikkében találhatjuk meg. A „Hazának helynévtára ügyében" című cikkből idézzük: „Pesty Frigyes akad. lev. tag a hazai helynevek községenkénti gyűjtése érdekében a magy. kir. helytartótanácshoz folyamodott volt, hogy az ekként nyerendő adatok hazánk első teljes helynévtárát képezzék, s alapul szolgáljanak a folyamodó által kidolgozandó helynévmagyarázó munkához."

9 Miután pedig a vállalkozásra és a hatósági segítség szükségességére nézve a Helytartótanács kedvező választ kapott az Akadémiától, értesítették Pestyt arról, hogy a hazai hatóságok támogatni fogják munkáját. Felszólították ugyanakkor, hogy a szükséges tervezetet, valamint a gyűjtésre vonatkozó utasítást készítse el és a Helytartótanácsnak küldje meg. Erdélyben hasonló utat járt meg kérelme. Ott a Királyi Főkormányszék biztosított ugyanilyen támogatást az Erdélyi Múzeumegylet kedvező véleményezése eredményeként. Itt kívánjuk megjegyezni, hogy valószínűleg a hatósági segítség kényszerű igénybevétele az, ami miatt Pesty oly szűkszavúan nyilatkozott a gyűjtés lebonyolításáról. Könyvének előszavában a következőket írta: „. . . a hatvanas évek elején sikerült nekem hatósági közegek közreműködésével Magyarország minden helységének topographiai neveit összegyűjtenem, és e gyűjtemény segélyével sok kétes kérdést megfejteni. Minden 272