Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

évről keltezett hivatalos pecsét ezen körülirattal „Sigillum földváriense" — a körüliraton belül egy kettős torony között egy vitéz jobb kezében karddal látható — mutatják, de eredetéről bizonyost nem mondhatunk. — Kérdés az is: hogy régiekben a község ott feküdt é — hol jelenleg? mert miután az alsó dunaparti szöllőhegy vonalon közel a jelenlegi város fekvéséhez, egy a' dunára néző szöllő térség süllyedésről a hagyomány azt tartja, hogy ott valaha az Sz. Pál rendű szerzetesek kolostora volt, de az elsüllyedett, továbbá pedig ezen süllyedésen felül beljebb a hegy közötti szöllő út tetején csekély ásásra is igen sok emberi csontok, és fejkoponyák találtatnak, — és mivel az ezen utrol nyelv alakban a városra kinyúló tudom hegy név alatti előszöllő hegyen egy darab part lecsúszásával sok számtalan apró erős cserép korsók mutatkoztak a felső parti föld között, mi oda mutat, hogy ott talán valaha fazekas lakhatott, — azért a régiebb földvár valószínűleg a jelenlegi dunaparti szöllőhegyek helyén lehetett, mit a hagyomány is erősít.— Hasonlóul figyelmet gerjeszt, hogy a felső és alsó dunaparti szöllő hegyek közötti tér mindenütt tele van emberi csontokkal, és agykoponyákkal, jelesen a felső dunapart kezdetétől, hol a Szt Ilona nevéről nevezett apátsági, jelenleg plébánia templom áll, felfelé egy jó darabon egész a szöllőkig terjedő térség régi temető név alatt ismertetvén, nem csak ott, és a templom körül, de alább is egész a dunára nyiló szélesbb közlekedési útig, és igy az alsó dunapartig menő emberi csont halmazatokból állónak az az ásások alkalmával találtatott, sőt az 1858. évi nagy tűzvész utánni új j abb építkezési alapok ásásakor ezen közlekedési ut mellett a csontokkal nagyobb mennyiségű olott mész is találtatott, miből következtethető, hogy a régi földvár a' felső és alsó dunapari szöllőhegyek helyén feküdvén, és igy mint egy várt maga a fekvése képezvén, innen nyerhette elnevezését is.— De az első adatok szerént ez nagyobb szerű csaták színhelye is lehetett egykor.— A mostani város néhai kedves emlékű Mednyánszky Ferencz László földvári apáttal 1713

ik évben, és Darmstadti Josef hassiai őrgróf, s földvári apáttal 1738 évben alapszerződésképpen nyervén az úrbért pótló szerződéseit, és úrbéri bánásmód alatt hagyomány szerént soha sem volt — e szerént a mostani község telepítése is csak 1690

tö1 1713. év körüli időre esik.— A kötlevél keltje Fuldvár nevet mutat, de a mi talán inkább tolhibábol eredhetett.— A mostani város népesítésének vegyes helyekről kellett történni, mert földvár ősi lakosai hogy magyarok németek és tótok voltak, mutatja azon körülmény, miszerént a Szt Ferenczi szerzetesek templomában mind a három nyelven hirdettetett az isten igéje de a magyarok és németek nagyobb számmal voltak, miután a plébánia templomban tót nyelven isteni szolgálat nem tartatott.— Az utolsó franczia háború idejében már néhány Ó hitű nem egyesült görög szertartású család is volt a községben, csak csekély számmal, de annál vagyonosabbak, templomot is birván építeni, és a lelkész állandósítására alapítványt tenni.— A város belső részének egyik fő utczája a fehérvári Utcza ez előtt, midőn még ott volt a város vége, czigány utcza néven ismertetvén, mert a czigányok ott laktak ez oda mutat, hogy azok is már régi lakosai a városnak.— Zsidók kik az 1848

ik törvény ideje előtt e földesúri hatóság alatt meg324