Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
szorítva csak egypár kivétel képpeni itt lakható családot képeztek, azon idő óta nagyobb számmal tódultak a városba, ellenben a ráczok létszáma már csak néhány családra szorítkozik. Jelenleg a nyelvre nézve mindannyi elemek magyar elembe olvadván, a lakosság általánosan a magyar nyelvet beszéli, s a plébánia templomban az isteni tisztelet is egyedül e nyelven tartatik, — a Szt ferencziek is a' tót nyelvet régen abba hagyván.— A városbani utczák és térek topográfiai neveire nézve: a dunaparti felső részen a dunávali vízirányos vonalban nyúlik fel a templom utcza, ezen belől hasonló vonalban a posta, vagy is öreg utcza, és ezen belől ismét hasonló vonalban a czigány vagyis fehérvári Utcza, — a dunaparti alsó részen pedig a dunávali vízirányos vonalban mintegy folytatásul a templom utczának van az Apácza kőz, az emelkedő tabán, a teleki tér és bölcske utcza. — A dunátoli rézsuton vonalban befelé fekszik a piacz, és folytatva a Paksi utcza, melyből a felsőház során kiágozva jön ki a kéériutcza, és folytatva a homokhát. E fekvés szerént a város hat fő területre osztatik, úgymint a templom Utczai a tabánnal, a böltskei utczai, öreg utczai, fehérvári utczai, paksi utczai, és kéri utczai a homokháttal, a nevezett területekre, mellyek ismét több apróbb utczákat is magukba foglalnak.— Templom utcza, mert a plébánia templom, mely közönségesen öreg templom név alatt ismertetik, ott áll, fekszik a felső dunaparti hegy, és öreg Utcza közötti vízirányos vonalban, de jó darabon a templom és öreg Utcza közötti vízirányos vonalban egy keskeny utcza is kis utcza néven benyúlik.— A templom utcza alsó vége a Szt ferencziek zárdájával végződik, mely zárda templomnak szentélye az 181 l ik évben Jézus neve napján volt földindulás által megrepedezett, mint a város jegyzőkönyvében is az időről bejegyezve találtatik. — E zárdán felül csak nem átellenben az Utczárol a dunapart felé emelkedve fekszik az uradalmi hivatalház, melynek udvarában egy magas négyszegletben erős falakkal épült csonka torony, még a törökök idejéből — néz le a dunára.— Ez utczában van az öreg templomnak át ellenben a plébánia emeletes lak is és mellette a fő elemi tanodái emeletes épület, mely a város által eredetileg leány iskolai czélra, és idővel nyerhetendő kis Gymnasiumi tanodául épitetvén, a volt ideiglenes rendszer alatt szolgabírói hivatal helyiségül volt engedve, —< azóta pedig ismét tanodául használtatik.— A plébánia lakházzal szemközt az öreg templomba felvezető lépcsőzet mellett állott a volt nemzeti 3 osztályú iskoláknak épült uradalmi iskola épület, mely azonban 1858 ik évben leégvén, jelenleg földig lerombolva, csak az üres helye van.— Feljebb az utczában van az Evangelicus nádfedezetü kisszerű paplakás is, melyben az iskolájuk és az udvarból a dunapart felé emelkedettebben egy kisded templomjuk. A templom Utczai házak utánni házi kertek mellett az öreg templomtol felfelé nyúlik el a dunaparton a volt régi temető, mely később a városnak szedres kertül adatván, — a bele ültetett szederfák kiszáradása után, ismét az uradalom által évi bérfizetés mellett a reá dűlő házak tulajdonosai között osztatott fel, s jelenleg is így használtatik általuk.— A templom utcza felső végéről a dunához egy partok közül benyíló keskeny mélyedés vezetvén, mindkét oldalán végig többnyire lyuk pinczékből áll, és mély útnak neveztetik.— 325
