Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

Községi dűlők. — Sütvény hajdanában falu — a Templom hely jelenleg is látható — most pedig puszta. Kölesdi erdő régiebb időben ráczoknak szállásai voltak, jelenleg szántó fold, és legelő. Gatyai dűlő 1712

es év előtt puszta volt, most szép Szántó főid kis darab réttel. Sánczi dűlő nevét vette az ott lévő ráczok főid sánczátol — előbb falu volt —i a templom alap kövei jelenleg is láthatók most Szántó főid — pankai nevű folyóval, mely egykerekű malmot hajt, ezen folyó, eredetét veszi az érintett dűlőben és befolyik Kapós vizébe. Koldus telek nevét vette a föld soványságától, jelenleg is szanto főid. — Gyökér járási dűlő előbbi időben rekettyés bozót volt, — most Szántó főid és rét, egy patakkal, mely a szomszéd Csáblingi pusztán ered, és Kapós vizében folyik. — Kétvizközti dűlő szántó fold nevét vette e dűlő mellett lévő két értől. — Feketebereki dűlő Szántó főid és rét, nevét nyerte régi időben a fekete bozoti főidtől, itt ismét vagyon egy folyó, mely Dalmandi pusztán veszi eredetét, és befolyik a Kapós vizében. Nagy Gőrcsményi dűlő — előbbi időben Falu volt a Templom kövei láthatok — most szántó főid ugrón kúti nevű folyóval, mely a fekete berki, és öreg gáti folyóval egyesül. Sziliuti dűlő Szántó főid — nevét onnén kapta, mivel a dűlő mellett volt Szil M.Várossához vezető ut. Hajagosi erdő szép fiatal fákkal találtattnak benne dán vadak és Szarvasok. Szöllő hegyek Homoki dűlő, — neveztetik azért, mivel földje homokos — Várvölgyi dűlő e nevezetet azért kapta, mivel e völgyön volt a 6

0s pont alatt érintett várhoz az út. Száraz fai és öreghegyi dűlők jobort termének, Kurbasai dűlő, szinte jó bort terem — azért neveztetik Kurbasai hegynek, mivel ezen hegynek szemközt az erdőben Kur nevű pasának vára és lakása volt — helye és kövei most is láthatok. — Kapós folyó eredetét veszi Somogy Megyében Kapós mérőnél, ha nagy szárazság nincsen — hajózni lehett rajta, Némedinél a Sió nevű folyóval egyesül. Döbrököz April 18

án 864. Sánta János Törő Josef Biró ny. jegyző. DUNAFÖLDVÁR Földvár Mező Város fekszik Tolna vármegyében a' duna mellett, azért Dunaföldvár néven ismeretes országszerte. Hanem ezt a Duna melletti fekvést csak akkép kell érteni, hogy a városból a dunához csak egy szélesebb és egy keskenyebb közlekedési nyíláson lehetvén férni, mind a felső mind az alsó dunaparton keskenyebb szőllő területek nyúlnak el vízirányosan, ezen dunaparti szőllő területeken belől fekszik a város, és a duna mellett csak a felső part alatt van egy dunamelléki sorház.— A járás melyhez e község tartozik, szinte dunaföldvári járásnak neveztetik. Földvár mint helynév már igen régi, mint a Szent Ilonáról nevezett földvári apátság alapítása, és a városnál jelenleg használatban álló 1090 21* 323