Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

hogy az előtt fennállott-e azt mi adatból is alolirottnak legyőzhetni képességében nem állott, mindazonáltal a felhozott okmányok egybehasonlításából, előbbi és igen régtöli létezését következtetni kell. Bonyhád magyar és német ajkú lakosokat számlál, kik szinte pusztáin is ilykép találtatnak a magyarokat illetőleg régi s a szerencsétlen Mohácsi vészt előző korbeliek, a németek pedig 1700 körül Würtenbergből leginkább s a felsőmagyarországi megyék tájaiból származtatnak. A helynév valamint ennek tája eredéséről mi bizonyost sem lehet tudni s ereszben csak azt, mit már fönnebb is említettem, ismételhetem. A Község határában különösen a Szerdahelyi vonalon a fennemlitett okmányok egyike 1733

ik évből bizonyos mérges nevű folyót említ, de ez a történt lecsapolások által teljesen s annyira elenyészett, hogy annak medrét sem képes a mostani kor emlékezetbe hozhatni; ezen egy, megemlítésemen tul Bonyhád pusztáival egyetemben fekvésére, valamint föld, szöllöhegy, rét és'mezeire nézve mi nevezetességet sem foglal magában. Végre megjegyzem, miként a jelen rövid leirás Nagyságos Bonyhády Perczel vérségnek Bonyhádon létező családi levéltárában foglalt okmányok nyomán közöltetik. Kelt Bonyhádon 1864 évi Május 18

án Jagitza Károly jegyző. BÖLCSKE Az adatgyűjtés következő kérdőpontokra terjed ki: 1. A megyének, kerületnek, járásnak neve, hová a helység tartozik. Tolnamegye, Dunántúl kerület, Dföldvár járás. 2. A községnek, városnak hányféle neve él most? Bölcske, falu. 3 volt-e hajdan a községnek más elnevezése? Bulcsúkő, Bölcskő,' hajdan mváros. 4. A község mikor említetik legkorábban? Az 1400

ik évben Paxi Jánosnak adományoztatván, az adomány levélben mint mváros' fordul elő. 5. Honnan népesítetett? Népessége ős eredeti magyar, mely a községet a törökuralom alatt is folyvást lakta. 6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomatott emlékekből a név eredetéről, értelméről, mindegyik nyelvű helynévre nézve? Bölcske romai telepítvény ez bebizonyul azon számos romai emlékekből lei rótt kőtáblákból, melyek itt találtatnak — Hagyomány szerént a romaiak által épített néhány kőbeli épületből Bulcsú vezér vadászlakot használt, s innét Bulcsú kőnek neveztetett az uj telepítvény, más hagyomány szerént első földes ura a környéken és a megyében Bölcsnek ismertetvén, adta a községnek a nevet. ••t\~ 307