Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
A község határában előforduló többi topographiai nevek, például: mező, dűlő, ' szántó, forduló, legelő, kaszáló, puszta s.a.t. A község határában fekszik a SztAndrási puszta, a Mistlői pusztával. SztAndrás a Duna melletti hegylánczolat emelkedettebb, itt is több régi romai maradvány találtatik. Ugy látszik hogy az előtt kissebb határu volt, talaja felül homokos, alul agyag. A helységtől délnek vonuló hegyláncolaton van a Madai völgy, alább a Madárhegy, melyen hagyomány szerént a Madai nemzetség vára volt, ott hol a nép a vár helyét kijeleli. 858 ban egy sír beomlott, benne sarkantyú, és réz láncz és egy kereszt forma mű találtatott. Ennek mentében van a kis és nagy les völgy és a hideg aszaló, ezen völgyek oldalaiban most is láttatnak azon' föld alatti lakok helye, melyet a ráczok a Rákóczy, Tököli és Bethlen foradalmak alatt laktak, a kis és nagy les völgyek Bottyán 'tábornok idejéből veszik nevöket, honnét ez a Dföldvári csata alkalmával a labanczokat elrejtett harczosaival tönkre tette. A határ nyugoti oldalán fekszik a Leány vári dűlő. Régi monda szerént a Madai család által kiadott leány negyed, hol urilak építtetvén, a nép által mostani nevét kapta. Mellette fekszik a gyürüsi dűlő, a koszorú völgyek és hegyekből legyürüdző patakocskátol vette nevét. Délkeletnek a hegy lánczolata mellett, melyek Kömlődnek mennek, jelenleg nádasok vannak, hajdan ezen nádasok helyén a Duna folyt. — E nádasok végében keletnek patakzott az úgynevezett ,,pap ere", határa volt a madocsai apátság nádasainak, a nádasok között vonul Csíkhát, fekvése magával hordozza nevét. E mellett van a Bokros, kürtöt erdő terület. Ezután jö Hüllő végén tó fenék, a Hüllő halról igy neveztetett, most kaszálló és szántóföld. Következik Várréve mely hajdan szinte vizzel lévén borítva, e helyen közlekedett a madocsai apátság Bölcskével. Északnak kezdve a Dunamellett lemenő hegyekel a határ kezdetén a Kissrév, jelenleg Kisré 'szöllöhegy. A Bölcskei uradalom itt hajdan ré jogot gyakorolt, melyen az átellenben lakó kunok közlekedtek. Ezen alól van a vörösgyiri szöllöhegy hajdan vörösgyűrű cserjével volt tele. E mellett van a havasi szöllöhegy onnét' nevezve : hogy észak keletnek feküvén a havat legtovább eltartotta, az időben midőn a hegység még erdő volt. A községben két nevezetes épület van, az egyik a Rom.Cath: templom, mely kicsiny ugyan épittési modorában sem tüntet fel semmi sajátságosságot de említésre méltó azért, hogy a régi Madocsai apátság templomának köveiből lett építve, mely apátság templomát a hagyomány szerént még Nagy Károly építette. A másik nevezetes épület a hagyomány szerént néhai Paksi Lászlónak kastélya, melyből a monda szerént a törökök mecsetet alakítottak, az épület ős időkre mutat, most két emeletes raktár, a mecset tornyának aljával. Bölcske északról a Duna mellett kezdődvén, minthogy a dunai hegylánczolat itt könyököt alkot keletdélnek fordul hosszával, határai északról Dunaföldvár, nyugatról Kamacspuszta, Délről Kömlöd helység, Délkeletről Madocsa község, Bölcske a Duna mellett fekszik.
