Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
ralnő által a' Bécsben alapított Mária Thereziai lovag intézet alapjához csatolatott 1751 évi Október 14 én , a mely idő olta a' bátai Szt. Mihál arkangyal nevéről nevezett apátság az apátság jószágai nélkül conferáltatik. Bataszék községe Mária Therezia dicsőén uralkodott királnőnk által 1764 ik évben kelt okmány mellett mvárosá lett; a lakoság földmiveléssel de különösen borászattal foglalkozik, miután A.Nyék felső szomszéd község határától, Báta alsó szomszéd község határáig szép Szőllő hegylánczolat terjed és különösen az utolsó év tizedben nagy menyiségű új Szőllő ültetvények keletkeztek a határ dombosabb helyein. Bataszék mvarosához a következő puszták tartoznak. Lajvér, mely a hagyomány szerint a 18 ik században magyar ajkú nép által lakot falu lévén, a' szomszéd rácz lakosok által ismeretlen okból megtámatatván, a lakosok a vérengzés közben "Jajvér!" kiáltásai a' faluból kinyomultak, mely felkiáltást a' győző ráczok „Lajvérrá" alakítván, midőn az elpusztult falu helyébe később ismét házak építettek, ezen puszta a Lajvér a mai napig megtartotta; Lajvér puszta jelenleg Bátaszékhez tartozván, 45 lakóházból ál, melyeket Bátaszékről oda származott németek lakják. Van még ezen pusztán 4 malom melyek neve Herrschafts Mühl, miután az uradalomé; Hazelmühl, mely a mellette lévő Hanzelberg nevű Szöllö hegyről nyerte nevét; Reinharts Mühle, mely annak előbbi Reinhardt nevű tulajdonosa után neveztetik igy és Neu Mühle, mely csak az ujabbi években épitetvén innen vette uj malomi nevét ezen puszta % órai távolságban feszik a várostol.— Kövesdi puszta — melyen mintegy 50 ház és szinte Bátaszékről odaszármazott német ajkú lakosága vagyon Köves alapjáról és a' szomszéd határbeli kőbányákról vette nevét a várostol szinte % órai távolságra esik; ezen pusztán szinte két patak malom vagyon, melyek egyikét Schváben Mühlnek neveznek azon okból, mert a' szomszéd Nánai Mórágy és Apáthii Schváb lakosok többnyire ott őrlettetik gabonájukat; a másik malom a puszta neve után Kövesdi malomnak neveztetik.— Dolina puszta melyen mint egy 20 ház vagyon Bátaszékről oda származott német magyar és szerb lakosok által lakatnak; teknyő forma völgyben feküdvén, a Szerb Dolina (:völgy:) szorul vette nevét. Szenta puszta ezelőtt uradalmi pálinka házzal birt, mely azonban elpusztulván, jelenleg csak egy korcsma vagyon ott; a' puszta neve eredetét a' körülötte fekvő Szenta nevű Szőllő hegyekről vette eredetét. Bataszék mváros határában a következő dűlők léteznek: belső telek dűlő; a' községi házak lapályos térségén vágynak építve régente a sárviz folyója keringett a' város alsó része körül és azon Báta felé a Bácskába élénk kereskedelmi hajózások történtek; de 1852 ben a sárvize szabályoztatván a megye felső részében eltöltetett és jelenleg annak medre csak gázlót képez mely azonban a viz nagyobb állása esetében még mindég hajókázható. Hirschenfeld dűlő nevét onnan vette, hogy ezen dűlő föld ezelőtt az uradalom kiválolagos sajátja lévén — Herschafts feldnek később Herschfeldnek és számos évek olta Hirschenfeldnek neveztetik.
