Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)
Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)
tek is telepedtek le Bátaszéken és jelenleg Bátaszék szinte Magyarok, Szerbek és Németek által lakatik; a lakoság legnagyobb része német legcsekélyebb része pedig Szerb és pedig az 5778 lélekre menő lakoságbol mintegy 700 magyar, 282 szerb a' többi pedig német. 6 0r A mvárosi leváltárbol ugy a helybeli Mária-Thereziai uradalom levéltárában lévő okmányokból a Bátaszék név eredetéről a következő tűnik ki: Bátaszék mváros Szt: Mihál arkangyal névről nevezett Báti apátság uradalmához tartozott. A szerencsétlen mohácsi ütkőzett előtt város volt; a szomszéd Báta — mint az apátság Székhelye nagyobb vala, melyben a Szt. Benedek rendnek fényes kolostora a hegyen gyönyörű kilátással birt; a mohácsi gyászos ütközetet megelőző vasárnap Lajos királ s ötét kisérő ország nagyjai emiitett kolostor fényes templomában halgaták a' predikátiot és Szt. Misét. Az említett apátság jószágaihoz tartoztak még Decs, Alsó Nyék, A.Nana, Pilis, Kokasd, Ebes, Aszonyfalva, Szeremle és Nádasd Baranya megyében. Báál Illés vagy is mint az ajándék levélben irva vagyon: ,, Elias Litterátus, filius Demetri de Baal, ac Nobilis Dna Agnes vocata, relicta comdam démentis Kalli dicti de eadem Baal," — 1407 ik évben Tolna megyében Báál, Cseres, ugy Bodrogh megyében lévő Kakucz helységbeli birtokait emiitett bátai apátságnak ajándékozta. Bátaszék nevét mint kisebb hely Bátánál 's mind filialisa Bátátul vette mint Székhelytől miről Bátaszék vagyis Báta=Széke lőnn, igazolván ezt azon körülmény, hogy a bátai kolostorból a lelki dolgok végzésére Báta-Székére exponáltattak a lelkészek; mint fent a 3 ik pont alatt érintetett — 1627 ik évi December 29 én eképen Íratott Báttha=Szék. A szerencsétlen mohácsi vész után Bátaszék anyira elpusztult, hogy 1627 lk évi December 29 én kelt okmány szerint a város helyén csak egy török palánk volt és a 10 házban lakok közüli férfi egyének a' törököknek fegyverrel szolgáltak. Miután a' török uralom megtöretett, a Szt. Benedek rendűek nem nyerték vissza a' jószágot és kolostorukat sem építették fel többé. A bátai Szt. Mihál névről nevezett apátság és annak nagy kiterjedésű uradalma — mely Báta, Bátaszék, Decs, A. Nyék, Pilis, A.Nana és Várdomb helységekből állott — világi papoknak, kanonokoknak és püspököknek conferáltatott, kik az apátsági uradalom területét nem lakták — egyet kivéve, t.i. Báró Jány Ferenczet, Serémi czimzetes püspököt és csornai prépostot, ki Bátaszéken ütődte fel székhelyét mint egy 1710 ik esztendő körül, a mely idő olta Bátaszék az apátság javadalmai Székhelyévé vált. Emiitett czimzetes püspök egy 6 szobábul álló emeletes lakást épitetett Bátaszéken magának, mel jelenleg is épségben áll, és Ó várnak neveztetik; ezen püspök a nem romai katolikusokat különösen pedig a' ráczokat kegyetlenül üldözte; keménységét a' ráczok tovább nem tűrhetvén 1720 ik év körül egy éjjel hozzá betörtek, megragadták és az emeletes házba vivő fő ajtó köszőbén fejét fejszével leütötték; a tettesek soha sem puhatoltathattak ki. Traditio képen emlitetik, miszerint ezen püspök személye biztosítására egy medvét tartott házánál mely nappal lánczon kötve tartatott és éjjel a püspöki védelme nézetéből a' püspök halló szobájának ajtaja előtt feküdt de a' gyilkoság éjjelén felejtékenységböl köttve maradt. A bátai apátság jószága a dicsőén uralkodott Maria Therezia ki295
