Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 2-3. (Szekszárd, 1971-1972)

Gaál Attila–Kőhegyi Mihály: Tolna megye Pesty Frigyes helynévtárában (Anyagközlés)

Döglött Duna hajdan hajójárás, most eliszaposodott s csak nagyobb vizekkel lehet benne sikerrel halászni; — ez választja a' község határat keletrül az érsek uradalmi erdőségtől. Vadkert, bokros legelő a' két o Duna közé szorítva, valaha vadaskert lehetett nevéről Ítélve. Nagysziget, többnyire kaszálók s gyümölcsös kertek, néhány évek óta gazdasági szempontból egy része szántóföldekké átalakíttatott, — van rajta nagy malátás legelő és tavak, melyek közül legnevezetesebb a ,,Gamo", — ez nagy vízzel jó halászó hely. — A' sziget „Nagy Sziget" nevét az 1820

diki Duna átvágástol nyerte midőn ennek kisebb része a túlsó Pestmegyei határrészre esett az átvágás által. — Ezen megy keresztül a Bács és Pestmegyébe vezető országos rév útja. Kis sziget az előbb említett Nagyszigetnek néhai kiegészítő része, többnyire kaszálok, gyümölcsös kertek és csekély szántóföldek; ezt körül keriti keleti részről az úgynevezett „baracskai Duna", mely hajdan hajójárás volt a szomszéd Baracska község felé. Öreg erdő. hajdanában nevét magával hordta, most bokros legelő, egyrészről a' nagy Duna áradásainak kitéve.— Ennek Déli részin van a' szomszéd DSzektsői (:Baranya megye:) sziget száraz határa. Jelenleg Bátának az összes hegy alatti határa viz alatt van, mi nem csak rendkivűli, de közönséges vizáradásoknál is kevés kivétellel megtörténik. Végtére van a községnek egy használaton kivüli petsétje a' következő felirattal „BÁTHA VÁROS PÖCSÉTYE" közepén a' törökök által lerombolt klastrom s a' felett 1161 valószínűleg hibásan metszett 1161

dik évszám. Továbbá egy használatban lévő petsétje deák körirattal „SIGILLUM OPPIDI BÁTTA" közepén emelkedett templommal, hegyre építve s ez alatt a folyó vizet (:Dunát:) ábrázolja, minden évszám nélkül.— Kelt Bátán April hó 28

dik 1865— Csankó Károly hit. jegyző Sümegi István Biro Pirisa Pál esküt Gajdovits Imre Eskütt Hitzháuz János Esküdt Dantsa János Esküdt Kis Mihály Eskűtt Tóth Pál Esküt Bárdos Istvány Esküt BÁTASZÉK l

ör Bátaszék mvárosa tartozik Tolna vármegyének középponti Járásába. 2

or A mvárosnak csak egy neve — Bátaszék — él most mely név alatt ország szerte ismeretes 3

or E mvárosnak hajdan más elnevezése nem volt; azonban még 1627

ik évi December 29-én következőképpen Íratott: ,,Báttha = Szék". 4

er A község először említetik az 1407

ik évben. 5

ör Bátaszéknek lakói a törököknek ez országboli kiűzetése után magyarok és ráczok mostani néven szerbek voltak; a' 18

ik század közepe táján német honból és pedig az úgynevezett Schvartzvald vidékéről néme294