Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

29 Az Árpád-kori magyar művészet problémái. Antiquitas Hungarica, I. Budapest 1947. 89. old. lábjegyzet. 30 Wenzel: Árpád-kori új okmánytár. Pest, 1860-74. III. 172—176. — Kozák Károly: GyőrSopron megye egyeneszáródású templomairól. Arrabona 7. 1965. 31 1299. év. Fraknói i. m. 35. old. 32 Fuxhoffer-Czinár: Monasterologia. Pest, 1858-60. I. 213. old. 33 „.. .quod dominus Johannes Archiepiscopus castellum in Sexard erectum, et etiam si in Lasko erectum esset, dirui faciei, et si erecta non essent, erigi non permittet." 34 Karácson Imre: Evlia Cselebi magyarországi utazásai. Győr, 1904. 35 Fraknói i. m. 50. old. 36 Jordánszky Elek: Magyarországban ... levő Boldogs. Szűz Mária kegyképeinek rövid leírása ...Pest 1863. 191. old. és Szentiványi Mart.: Consultatio saluberima de reducenda stabili... 1717. Ellentmondásos adatokkal: Fuxfoffer— Czinár: Monasterologia R. H. Vindobonae— Strigonii, 1869. I. 212. old. 37 Fraknói i. m. 50. old. 38 Hőké Lajos: Adatok Tolnamegye monasterologiájához. Magyar Sión VII. 39 Dr. Csalog J. 1966 ápr. 21-i keltű levele szerzőnél. 40 Szíves szóbeli közlései. Az apátság alaprajzára vonatkozó segítségét ezúton is hálásan köszönöm. 41 Fotókópiája az Országos Műemléki Felügyelőség Fotótárában. 42 M. Bichev: Architecture in Bulgaria. Sofia 1961. 24—25. old., 13. kép. 43 Bichev i. m. 24-25. old. 15. kép. 44 Bichev i. m. 29. old. 17. kép. 15 Bichev i. m. 31-32. old., 20. kép. 46 Decker: Italia romanica. Wien 1958. 308. old. és 93. kép. 47 Decker i. m. 318. old. és 166-167. kép. 48 A besztereci románkori aspersorium. Nyíregyházi Józsa A. Múz. Évk. II. 1959. 49 Csemegi József: Az aracsi kő. Arch. Ért. LXXVII. 1958. 493 Gerőné Krámer M. — Tóth Sándor: Műemlékvédelem 1966, 234-237. old. so jgy vélekedik pl. Kádár Zoltán a Magyarország régészeti leletei-ben. Budapest, 1957. 406. old. 51 Az Árpád-kori kőfaragóművészet első emlékei. A Magyarságtudomány tanulmányai V. h. n., é. n. (1936) 16. old. 52 Bálint Sándor: Szeged városa. Budapest 1959. 2. kép. és Entz Géza: Kőtári vezető. Szeged 1965. 2. kép. Kozák K. feltételezése, hogy a várbeli — így királyi birtokon álló — templomból való, nagyon plauzibilis. Álláspontja azonban, hogy közvetlenül tárgyalt királyi műhelyünk köréhez tartozó munka, már vitatható. — Kozák K. : A szegedi Szent Dömötör templom építéstörténetének kérdései. Szegedi Móra F. Múz. Évk. 1966-67./2 148—149. old. 53 Csemegi József: Trinitász-szimbólumok ... Művészettörténeti tanulmányok 1954-55. Ugyanő: Motringfonat, lánckereszt, hurkoskereszt. Művészettörténeti tanulmányok 1956-58. 54 Symbolik des Kirchengebäudes und seiner Ausstattung in der mittelalterlichen Literatur. Freiburg im Breisgau 1902. 52. és köv. old. 55 Sybille v. Cles-Reden: Lés etrousques h. n. 1962, 48. kép. 56 Ld. : A. Garcia y Bellido: Excavationes en Iuliobriga y exploraciones en la region cantabra. Noticiario Arqueologico Hispanico V. 1956-61. old. fig. 13-14. és Pedro de Palol: La primera inscripzion romána ... Bol. de Semin. de Estudios de Arte y Arq. XXX. Valladolid 1964. 307—311. L/l. k. 57 The Migration of Symbols. Westminster 1894. és New-York, 1956. 58 Alpatow: Geschichte der Kunst. Dresden 1964. I. 126. old. és IV/6. kép. 59 R. Delbrueck: Die Konsulardiptychen ... Berlin é. n. II. 20. kép. 60 így került egyes szentek palástjára is a csillagos ég, mint Szent László hermáján látjuk — R. Eisler: Weltenmantel und Himmelszelt, h. n. 1910. László Gyula: Szt. László győri ereklyetartó mellszobráról. Arrabona 7. 1965. 61 Vállkövünkkel stilisztikai szempontból is legközelebbi kapcsolatban itáliai preromán és román faragványok vannak, így ezek közül álljon itt néhány példa : a cividalei Sta. Maria della Valle VIIÍ. sz-i mellvédlapján két más Nap-szimbólum mellett helyezkedik el. A kő szőlőlevelei rokonok palmettáinkkal. (A. Haseloff : Die vorromanische Plastik in Italien. München—

Verona 1930. 51/2. kép.) A római Sta. Sabina egy 825 k. készült mellvédlapján életfa-fonadék mezőiben kereszttel, lánckereszttel, szőlőfürttel, csigavonallal és rozettával váltakoznak spirálkorongok, tehát egyéb a Napra ill. Krisztusra utaló jelképekkel. (Haseloff i. m. 59. old., 60. tábla). Nem hallgatható el, hogy esetenként — mint asztrális szimbólumokkal előfordul — a Holddal keveredik össze, mint a cividalei Dóm Sigvald-oltárán. (762-86 k.; Haseloff i. m. 46. tábla). 62 Sauer így ír erről: (i. m. 186. old.) „Die Worte des Priesters Zacharias von der Bestimmung des Oriens ex alto : »illuminare his, qui in tenebris et in umbra mortis sedent« der die prophetische 151