Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

Bezeichnung: »lux ad illuminandas gentes« sind fruchtbare Keime für Symbolik geworden." A régi magyar vallásos irodalomból is idézhetünk: Kopchányi Márton így ír 1631-ben (Bódog Szűz Mária, Béch.) „Úgy gondolkodjál azért a' Szentekrül is, hogy oek fénylenek mint a' chillagok, a B. Szuez mint a' Hold, Krisztus Urunk mint a' Nap" (397. lap.) Idézi Berze Nagy János: Az égigérő fa. Pécs 1958. 275. old. 63 Doering: Christliche Symbolik. Freiburg im Breisgau, 1933. 117-118. old. 64 Egyes szerzők ugyanis tagadják a spirálkerék Nap-jelentését. így — igaz, ókori példákkal — Du Mesnil du Buisson: Les tesséres et les monnaies de Palmyre. Paris 1962. Az általa közölt palmyrai faragványon valóban Holdat jelent, de ez nem általánosítható. 65 Falke i. m. II. 472. kép. 66 Molsdorf: Christliche Symbole der mittelalterlichen Kunst. Leipzig 1926. — 19, 45, 65, 864, 865, 941. § 67 Die Schamanentrommel bei den altaischen Völkerschaften. Glaubenswelt und Volklore der sibirischen Völker, herausg. V. Diószegi. Budapest, 1963. 68 Molsdorf i. m. 1056. § G9 Molsdorf i. m. 1028., 1029. § 70 Az oltár eszmei azonosítását gyakran látjuk a középkori egyházi írásművekben. így Szt. Tamás: „Altare est representativum crucis ipsius, in qua Christus in propria specie immolatus est." Summa Theologiae, id. Sauer 158/1 jegyzet. 71 Eckstein u. Waszink: Apotropaion. Reallexikon für Antike und Christentum. Stuttgart 1950. I. col. 408-409. 72 Mint egyik legkorábbi példát említem meg Aerobindus diptychonját (506, Delbrueck i. m. 15. tábla.) 73 Goblet d'Alviella i. m. 95. old. 74 Középkorra Id.: Eckl: Symbolische Zoologie. Organ für ehr. Kunst 1869. Beissel: Zur Geschichte der Tiersymbolik. Zeitschrift für ehr. Kunst XIV-XV. 75 Szép példája egy későgörög selyemszövet. Falke i. m. 36. old. 55. kép. (V. sz.) 76 Falke i. m. 22. old. 77 Például a bezdédi tarsolylemezen. 78 Decker i. m. 211. kép. Tévesen „démoni erőt hordozó bestiá"-nak nevezi. 79-80 j)

u Mesnil du Buisson leírása a griff jelentésére szemlélteti a folyamatot: „ .. .l'animal-attribut de Nemesis est un griffon femelle ... qui garde ou fait tourner une roue ... La création de ce type mithologique est orientale et trés ancienne. Les griffons sont fréquents dans le glyptique syrienne vers 1800 á 1500 avant J.-C. L'art assyrien affectione. Les anciens considéraient généralement les griffons comme des animeaux exotiques réels, vivant aux confins du monde. Pour eux, corne on le sait bien, les continents habités (Europe, Afrique et Asie) étaient enturés d'un vaste océan. Cette notion a été adoptée par tout le moyen age aussi bien en Occident qu'en Orient. Une mappemonde á inscriptions syriaques l'exprime ainsi: »Ceci est l'Océan, mer qui entoure toute la terre, comme une couronne, la tête, et comme une ceinture, les reins; elle n'est pas navigable et elle est infranchissable.« Les griffons vivaient au voisinage de cette mer ... Le Physiologus grec précise bien que le griffon habite »une terre orientale, prés d'un havre du fleuve Océan. Quand le soleil se léve et verse sur le se monde rayons, il ouvre ses ailes pour recevoir ceux-ci, et un de ses compagnons accompagne l'astre jusqu'au couchant.« On va jusqu'à nous le nom de deux griffons: Phoenix et Chalkadri ou Chalderis

... Les griffonds accueillant le Soleil au moment ou il entre dans l'hémisphère habité et de leurs ailes l'adaient á s'élever dans le ciel

... C'était là une conception trés ancienne ... représentant le lever du Soleil

... Les grecs connaissaient ce rôle des griffons, et c'est porquoi la statue d'Apollon était á Delos, accostée de deux griffons. L'expression est encore plus claire quand Apollon, comme Malakbél chevauche un griffon. Ces monstres pouvaient jouer le même rôle dans l'ascension de la lune et de la planète Vénus: c'est le sens qu'il faut donner á la figure d'

Artemis chevauchant un griffon et á celle de Vénus entraînée par un char attelé de griffons ... Les griffons y assumaient le role de gardiens du ciel, plus précisément du mouvement circulaire astral qui pour les Anciens était l'image de la vie, de la mort et de la résurrection." i. m, 390—92. old. 81 Korábban antikizáló (jó Pásztor) ábrázolásokon gyakoribb volt, s később kopt ábrázolásokon is előfordul. Pl. Berlin, Bode-Museum, Korakeresztény gyűjtemény 2430. Itsz. V. század. 82 Hermanin: L'arte in Roma dal secolo VIII. al XIV. Bologna 1945. 144. és köv. old. LXV/1., 2. kép. 83 Sauer i. m. 196. old. 84 Sauer i. m. 113. old. 85 J. Grimm: Deutsche Mythologie. Göttingen, 1835. IL 630. old. 86 S mint ilyen lett a hűség jelképe. 87 Az ókori Kelet vallásaiban jelentős helyet elfoglaló élet fája a kereszténységben is fontos fogalom. Értelmét részint a paradicsom fája (Mózes I. 2—9.), részint ennek Krisztus keresztjével megállapított kapcsolata adja. Molsdorf szerint (i. m. 1026§) az egyházatyák a megváltás szimbólumának 152