Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Mészáros Gyula: A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum tudományos és népművelő tevékenysége tanácsi kezelésbe vétel óta

Mészáros Gyula: A SZEKSZÁRDI BALOGH ÁDÁM MÚZEUM TUDOMÁNYOS ÉS NÉPMŰVELŐ TEVÉKENYSÉGE TANÁCSI KEZELÉSBE VÉTELE ÓTA A Wosinsky Mór szekszárdi apátplébános kezdeményezésére, Apponyi Sándor lengyeli földbirtokos támogatásával 1895-ben alapított és jelenlegi épületében a nagyközönség számára 1901-ben megnyílt szekszárdi múzeum életében négy főkorszakot állapíthatunk meg: Az első korszak az alapítási évtől Wosinsky Mór haláláig: 1907-ig tart, amikor Tolna megye európai hírű kutatót és ugyancsak európai hírű tudományos népművelő intézményt állított az egyetemes emberi művelődés szolgálatába, hazánkra és megyénkre irányítva a világ régészeinek, ethnográfusainak figyelmét. 1. kép: A szekszárdi múzeum palotája (épült 1900-ban) Wosinsky Mór korának neves tudósai közé, az általa alapított múzeum pedig — gazdag természetrajzi, régészeti és néprajzi gyűjteményeivel — Európa első tudományos intézményei sorába lépett elő. Mindez elsősorban Tolna megye különleges földrajzi és történelmi helyzetének, népek vándorútjába eső fekvésének, következésképpen a földjében rejlő, meglepően gazdag régészeti-történeti emlékeknek s a terü5