Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Mészáros Gyula: A szekszárdi Balogh Ádám Múzeum tudományos és népművelő tevékenysége tanácsi kezelésbe vétel óta

letéri élt és élő lakosság ősi hagyományokat őriző művészetének köszönhető mely emlékek előbukkanása Wosinskyt kutatásokra, ásatásokra és az eredmények' tudományos feldolgozására, nyilvánosság elé hozására, szakterületi utódait pedig nyomdokain való haladásra ösztönözte. Wosinsky Mór halálakor felbecsülhetetlen értékű, 40 000 darabból álló régészeti gyűjteményt, teljes egészében pedig 57 600 múzeumi tárgyat hagyott hátra az utókornak, illetve megyéje társadalmának. Bevezette a múzeum rendszeres látogatását, a múzeum épületében ismeretterjesztő előadások tartását. Beindította megyénk területén a tudományos régészeti feltárást és néprajzi gyűjtést, a muzeális anyag rendszeres publikálását. Halálának évében (1907) a múzeumot 7000 személy látogatta. Múzeumunk történetének, működésének második korszaka Wosinsky Mór halálától a 2. világháború végéig számítható, amely időszak közel 40 évig tartott es azt mondhatjuk, hogy ez az idő - akkor szinte országos jelenség - a múzeum viszonylag lassú fejlődésének, majd gyűjteményei súlyos károsodásának korszaka. A múzeum fejlődésére messzemenő kihatásúnak ígérkezett ugyan az állandó kiállítások 1919. évi újjárendezése (megnyitását Soós Sándor, a vármegyei Intéző Bizottság elnöke május 11 -re tűzte ki), a Tanácsköztársaság leveretése után azonban ez az előrehaladás hosszú időre megint lelassult. Ennek a periódusnak első felére esik Kovách Aladár igazgató rendszeres néprajzi gyűjtése, majd a 30-as évek második felétől Csalogovics József igazgató részéről a tervszerű régészeti feltárások, korszerű tudományos publikációk bevezetése 1944-ben elpusztult a múzeum teljes berendezése és a természetrajzi gyűjtemény A többi osztályból is nagyobbrészt csak romok maradtak meg. A felszabadulás 2. kép: Részlet az ősrégészeti kiállításról. 6