Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Parádi Nándor: Az etei XVI. századi kincslelet

Paradi Nándor: AZ ETEI XVI. SZÁZADI KINCSLELET A középkori Magyarország történetének egyik legválságosabb szakaszát a török hódoltság alatt élte át. A Buda elfoglalása után három részre szakadt ország, az egymást követő hadjáratok, a törökök pusztítása és kegyetlenkedése, az idegen zsoldosok garázdálkodása, a fizetetlen végvári katonaság sarcolása a lakosság eró's csökkenését, nagy területek elnéptelenedését okozta. A közállapotok, a személyi és vagyoni biztonság teljes romlását és a pusztulás nagyságát a XVI. század harmincas-negyvenes éveitó'l kezdve elrejtett s felszínre került pénz- és ékszerleletek nagyarányú emelkedésén is jól lemérhetjük. Az a körülmény ugyanis, hogy ezek az értékek máig a földben maradtak, világosan bizonyítja, hogy tulajdonosaiknak, elrejtoiknek valamilyen ok következtében (gyors menekülés, elhurcolás, támadás folytán bekövetkezett halál stb.) nem volt lehetőségük arra, hogy újból megkeressék azokat.

1 1967-ben a szekszárdi Balogh Ádám Múzeum régészeti gyűjteménye cserépedénybe rejtett, pénzekből és gyűrűkből álló lelettel gyarapodott. A kincs Decs határában, a Városhelyi dűlőben, az egykori Ete mezőváros közelében került felszínre. Ismertetésével elsősorban a XVI. századi Sárköz egyik legjelentősebb településének, Ete mezővárosnak történetét szeretnénk újabb adattal kiegészíteni. A pénzeket és a gyűrűket tartalmazó lelet az alacsony dombháton húzódó középkori település közelében, a dombhát alatti mélyebb szántóterületen, az emelkedés DK-i szélétől mintegy 120 m-re került elő (1. kép)

2

. Első darabjai — 984 ezüstpénz és a cserépedény alsó része egyik felének töredékei — 1966 őszén szántás közben 1. kép. Térképvázlat 223