Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

P. I. Hartányi Bora–Patay Pál: A dunaföldvári öregtoronynál előkerült régészeti növények vizsgálata

Rubus caesius L. (Hamvas szeder) 1 db. Az apró, csonthéjas mag tojásdad alakú ferdén hegyes. Felülete hálózatosán gödörkés, háti éle jól, hasi éle kevésbé látható. Rapistrum perenne L. (Rekenyő) 1 db. A gabonamagvak közül csupán a becőke felső, körtealakú ép rekeszét sikerült kiválasztanunk. A megmaradt becőke felülete bordás, felső részén kúpos csőrbe keskenyedő. E jellegzetes bélyegei alapján, bár csak a becőke töredéke került elő, lehető volt mégis meghatározása. 13. kép: Rapistrum perenne L. (rekenyő) 14. kép: Csírázó rozsszemek A fent ismertetett gabonakeveréknek a sütőkemence, az ó'rlőkövek, valamint a mozsártörő közeléből történő előkerülése arra enged következtetni, hogy a helyiséget az erődítményben lakó katonaság, vagy lakosság szükség esetén sütödeként használta, olyan időben, amikor a vízi malomból

20 a liszt szállítása a csatározások, vagy más események miatt nem volt megoldható. Ilyenkor a gabonát a primitívebb, de kis helyen elférő, könnyen szállítható őrlőköveken törték lisztté. Arról, hogy a gabona hogyan került a sütödébe, az épület lakói honnan szerezhették azt be, jelen tanulmányunkban nincs lehetőség részletesen foglalkozni. Viszont a megmaradt gabonalelet, továbbá a XVII. századi török források alapján megkísérelünk vázlatos képet nyújtani a török hódoltság területén feltehetően fogyasztott kenyér minőségéről. Ezen kívül a rendelkezésünkre álló írásos és tárgyi bizonyítékok segítségével megkíséreljük hozzávetőlegesen kiszámítani, hogy a sütöde hány személy napi kenyéradagjához szükséges gabonaliszt őrlésére és annak kenyérré való elkészítésére lehetett alkalmas. Az ásatás során előkerült gabona 490,20 g volt. Ebben a rozs 58,4% 286 g, a búza 26,2% 129 g és a köles 15,4% 75 g mennyiséggel szerepelt. Valószínű, hogy a rozsot és a búzát „kétszeresként" termesztették 2:1 arányban és a kétszerest őrlés előtt keverték a meghántolt köleshez. A növénylelet vizsgálata alapján az előkerült gabona termesztésére vonatkozóan még az alábbi megjegyzést fűzzük. A magvak átválogatása során igen csekély menynyiségben került elő gyommag. Ebből egyrészt gondos termesztésre, másrészt arra következtethetünk, hogy a gabonát felhasználás előtt a pelyvától és a gyommagvaktól megtisztították. A kifejlett, aránylag egyöntetű gabonaszemek kedvező időjárásról 219