Mészáros Gyula (szerk.): A Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum Évkönyve 1. (Szekszárd, 1970)

Török László: XI. századi palmettás faragványaink és a szekszárdi vállkó

31. kép. Cividale, Sta Maria in Valle. Korláttöredék 31. Cividale, S ta Maria in Valle. Relief. az italo-bizantin, lombard, óhorvát kőfaragványokon számtalan esetben tűnik fel 61 (31. kép). Közülük példaként megemlítem azt a VIII. századi velencei szarkofágot, melyet a berlini Bode-Museum őriz (Korakeresztény-bizánci gyűjtemény, 4 ltsz.)! A sírláda fejoldalán nesztoriánus kereszt szárainak találkozásában spirálkorong van faragva. Semmi kétség: a legszorosabb kapcsolatban a Megváltóval, ki a feltá­madás Napja. Az eszmei kapcsolat a feltámadott Krisztus és a naponta újjászülető, győzelmesen felívelő Nap között kézenfekvő — mint ahogyan a középkori szimboli­kában elterjedt is volt Krisztus összehasonlítsa a Nappal. 62 E kapcsolatot a berlini sírládánál megerősíti a hosszoldal témája is, rozetta és spirálkorong alatt a kereszt gyümölcsét: a szőlőt — az örökkévalóság termését — keresztet viselő pávák, egyéb­ként is a halhatatlanság jelképei, csipegetik. 63 (A spirálkerék Nap-jelentése mellett hozom fel a XIV.—XV. századi (tehát ké­sőbbi) itáliai selyemszövetek tanúságát is. 64 Egy XV. századi velencei szövet min­tája 65 a körülkerített fa tövében nyugvó egyszarvú, fölötte az égen sugárkoszorúban hatágú spirálkerék ragyog. Az egyszarvú: Krisztus-jelkép, a körülkerített kert: Mária. A spirálkerék: Nap, és az Atyaisten megtermékenyítő erejét idézi. 66 ) Vállkövünk spirálkerék-motívumáról elmondhatjuk tehát, hogy jelentésében Krisztusra, a kereszténység előtti Nap-jelképeket is öröklő feltámadt Megváltóra utak A teljesség kedvéért nem érdektelen annak ismerete sem, hogy az altáji népek körében szinte napjainkig spirálkerékkel ábrázolják a Napot. Potapow közli 67 egy szibériai sámándob rajzát, doboló sámánnal, kinek feje fölött baloldalt ötlevelű virág (Hold?), jobboldalt spirálkorong van. - Románkori kőfaragványainkon tu­domásom szerint még egy helyen fordul elő, mégpedig az esztergomi királyi várká­polna XII. századi boltozati zárkövén. Mélyített faragású spirálkorong közepén az áldó isteni kéz terjeszti védelmét a kápolnára. Az összefüggés világos, s értelmezé­sünket támasztja alá. Az „A" oldal keresztje szimbólumaink közül a legegyértelműbb jelentésű. A meg­váltástörténet leglényegesebb mozzanatának, Krisztus kereszthalálának s a vele kap­csolatos gondolatkörnek jelképezésére a legkorábbi időktől szolgált. A corpus nél­küli kereszt a II. század közepétől dominál a katakombákban. A későbbi időkben ábrázolásmódja és szimbolikus, elbeszélő környezete egyre gazdagabb lesz, az Agnus Dei-től a romanika és gótika differenciált, drámai szellemű Golgotha-kép'éig. A kö­zépkor folyamán Krisztus keresztje — Krisztus mellett — jelentheti az első teoló­giai erényt, a hitet is. 68 Jelentősebb azonban szerepe, mint életfáé. 69 A kereszt fája 134

Next

/
Thumbnails
Contents