Jakab Attila - Balázs Attila: Elrejtett kincsek titkai / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 3. (Nyíregyháza, 2007)

Miből áll össze egy kincslelet? Egy-egy tatárok elől elrejtett „átlagos" leletben elsősorban pénzeket találunk. Ezek zömükben ún. friesachi dénárok. A mai Ausztria területéről érkeztek hozzánk, s főként a XIII. század első felére jellemzőek. Közkedveltségüket annak köszönhették, hogy ezüsttartalmuk a korabeli magyar pénzekhez képest jóval magasabb volt, így értékállóbbak voltak. Kisebb számban magyar elsősorban III. Béla és II. András király pénzei -, valamint más külföldi érmék is előfordulnak. Jó néhány kincsleletben kizárólag ilyen pénzeket találtak. Ezeket éremleleteknek nevezzük. Olykor előfordul, 8 hogy az érmekkel együtt ezüströgök is előkerülnek. Például Korponán 76 darab (630 g) ezüströgöt ástak el. Az ezüströgök vagy fizetőeszközök voltak és/vagy nyersanyagként szolgálhattak további ezüsttárgyak előállításához. Az olvasztott rögöket a tulajdonosnak már nem volt lehetősége felhasználni. Máskor „csak" ékszereket találunk, pénz nélkül. Ezeket ékszerleleteknek nevezzük. A leggyakoribbak azonban a valódi kincsleletek. Ezekben együtt rejtették el az ékszereket és pénzérméket. A pátrohai kincsek egy része