Jakab Attila - Balázs Attila: Elrejtett kincsek titkai / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 3. (Nyíregyháza, 2007)

Milyen ékszereket találunk? Első helyen az ún. „S végű karikaékszereket" említhetjük. A vékonyabb vagy vastagabb huzalból készített karika végét ellapították és S alakban hajlították meg. Korabeli megnevezésüket nem ismerjük, így jobb híján a régészek keresztelték el e tárgyakat. Az Árpád-kori temetkezésekben többnyire párosával kerülnek elő, de olykor csak egy darabot, máskor többet találunk a fej környékén. A legelfogadottabb nézet szerint egy bőrpántra felvarrva viselték ezeket az ékszereket. Nem tartoznak a ritkaságok közé a köpűs záródású karikák sem. Ezeknek a változó méretű - átmérőjük 2-3 cm-től 6-7 cm-ig terjedhet - karikaékszereknek legfőbb jellegzetességük egy sajátos zárszerkezet. Egyik végükre egy kis hengert - köpűt - húztak, s ebbe csúsztatták bele elhegyesedő másik végüket. Egykori tulajdonosaik fülbevalóként hordták. A kincsleletek gyakori ékszerei között említhetjük a különböző gyűrűket. Legelterjedtebbek a pecsétgyűrűk. Ezeken különféle ábrázolásokat találunk: leggyakrabban kettős kereszt, liliom, ember alak(ok) stb. tűnnek fel. Akadnak köztük egyedi darabok, sőt olykor monogramosak, feliratosak is. A feliratok elolvasása néha nehézséget jelent, olykor csak értelmetlen, rendszer nélkül odavetett betűknek tűnnek. Egykori készítőik talán nem is voltak mindig betűvetők. Az eredeti feliratok másolása során „elrontották" a feliratot, így az olvashatatlan számunkra. Akadnak foglalatos gyűrűk is, amelyekbe ékkövet, néha színezett üveget illesztettek. A további ékszerek között említhetjük a különböző alakú - kör, rombusz, szív stb. - ruhacsatokat. A korabeli öltözéket a nyakrészen vagy az övtájékon fogták össze. De elterjedtek a karperecek is. Kivételes esetben akadnak ritkaságszámba menő tárgyak. Ilyen a tyukodi lelet palástdísze, bizánci-balkáni eredetű fülbevalói, vagy a pátrohai leletben előkerült hálós fejék.