Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Dombrád
20. Szürke, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredék két befésült, vízszintes vonalköteggel díszítve. 21. Kívül-belül téglaszínű, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt, vágott alj. F: 7,5 cm. 22. Kívül-belül drapp, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt, vágott alj. F: 7,8 cm. 23. Szürke, belső felületén drapposszürke, homokos anyagú, korongolt, vágott alj. F: 9,4 cm. 24. Szürke, homokos anyagú, korongolt, vágott alj. F: 9,6 cm. Irodalom: JAM Adattár 92.49., 2002.90., 2002.168., Csallány Dezső: Dombrád. RégFüz I. 11. 1959. 17. Az Erzsébet utcai homokbánya feltehetőleg azonos a Paptava-domb homokbányájával. A miskolci Hermán Ottó Múzeum értesítette a nyíregyházi múzeumot 1962-ben, hogy Ágoston József (Dombrád, Esze Tamás u. 19.) bejelentése szerint a „Paptova-dombon" homokbányászáskor cserepeket találtak. Az Ágoston beszolgáltatta, Komáromy József miskolci múzeumigazgató által középkorinak meghatározott cserepeket átküldték a Jósa András Múzeumnak. A Pap tava a község ÉK-i sarka felett, a Bánhomoka és a régi temető dombja közti 12 hold nagyságú, tiszta vizű tó. A Paptó környéke nevű rész - a tó keleti oldalán fekvő homokos magaslat - lehet a lelőhely (Kiss 1961. 81.). A leleteket nem találtam. Irodalom: JAM Adattár 92.49. 4. Kacsavár A határ déli részén, a gégényi határ szomszédságában fekszik egy sziget, melyet körülfolyt a Járat (Kiss 1961. 78.). 1. Petróczy József ajándéka volt 1956-ban egy barna-szürke foltos, korongolt, befésült vonalköteg alatt hullámvonal-köteggel díszített fazék alsó fele, az alján fenékbélyeggel. F: 7,4 cm. 'M': 11,2 cm (JAM 64.1218.1.) (29. tábla 3.). A lelőhelyet 2002-ben Almássy Katalinnal megpróbáltuk lokalizálni. A Gégény és Dombrád közé eső területen egy magaslaton valóban találtunk - bronzkoriak mellett - Árpád-kori cserepeket (JAM 2002.19.10-16.): 2. Fekete, homokos anyagú, korongolt, vékony falú, kopott oldaltöredék. 3. Fekete, kívül fehér foltos, erősen szemcsés anyagú, korongolt, egyenes oldaltöredék. 4. Kívül-belül drappos téglaszínű, fekete törésű, kissé homokos anyagú, korongolt, enyhén profilált, kopott alj töredék. Fenékátmérője nem szerkeszthető ki. 5. Kívül barnásdrapp, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt, kopott alj töredék. Fenékátmérője nem szerkeszthető ki. 6. Barnásfekete, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék befésült hullámvonal-köteggel díszítve. 7. Szürke, belül fehér felületű, erősen homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 8. Barnásfekete, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. Irodalom: JAM Adattár 92.47., 2002.90. 5. Mogyorós Az onteleki határban, a község DK-i részén, hajdani lápból egymással párhuzamosan kiemelkedő különböző nagyságú szigetek közül két kiemelkedő rész a Kis és Nagy Mogyorós. A Nagy Mogyorós szélíujta oldalán - ahol akácos volt - Melis Katalin terepbejárása során (64. lelőhely) bronzkori cserepek között talált egy Árpád-kori töredéket (JAM 97.305.3.): 1. Kívül drapp, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964A. 1., JAM Adattár 2002.90. 6. Ontelek A név előtagja a török on (tíz) szó, ami a korai időkben lakott helyet jelentett, neve XI-XII. századi lakottságra utal (MEZŐ-NÉMETH 1972. 42. irodalommal, SzSzMT I. 389.). 1312 > 367: propefl. Tyza...p. Vnghtelek in C-u de Zaboleh (ANJOU-OKLT. III, 419. reg.); 1323 >355/ 57: p. Ontheluke ~ Onthelueky (ANJOU-OKLT. VII, 17. reg.); 1381: in v. Ungthelek (ZICHY IV, 208), 1404: p. Vnghthelek ~ Vnghtheleke (Zs. II/l, 2945. reg.). A település 1312-ben tűnik fel, amikor I. Károly király a hűtlenektől elkobzott birtokot (a Hontpázmány nb-i) Albert fia Cybak mesternek és testvéreinek adományozta. 1321 -ben [Újfalui (Abaúj m.)] Lampert fia Mihály, füzéri vámagy kérte I. Károly királytól, aki abban 1323-ban megerősítette. Mihály leszármazottainak kezén volt még 1364-ben is. 1381-ben a falut [ismét a Hontpázmány nembeli] Battyáni 44
