Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Dombrád

(Zemplén m.) Péter fia János kezén találjuk, akinek idevaló jobbágyát, Pál fia Jánost Várdai Domonkos a várdai vásáron famulusaival megverette. 1404-ben Zsigmond király megparancsolta, hogy Pányi (Abaúj m.) Demeter fiát Ferencet és fiait Jánost, Demetert és Györgyöt új adomány címén iktassák be e birtokba is, amely (a Hontpázmány nb-i) Battyáni (Zemplén m.) János fia György hűtlensége miatt háramlott a király kezére. 1505-ben is a Pányiaké volt (Ungtelek BÁRTFAI, 1229. reg.). 1889-ben egyesült Dombráddal (Kiss 1961. 292-293.). Irodalom: NÉMETH 1997. 146. Paptava-domb homokbányája Lásd Erzsébet utcai homokbánya! 7. Templom Középkori temploma a településen kívül, a Rét által körülzárt szigeten, a mai Templom-dombon állt, ahol ma a felszínen téglatörmelék látszik. Kiss Lajos szerint a község északi részén volt e hely, melyet gyűjtése idején már Temető-dombként ismertek a helybeliek. A templomot égerfa cölöpökre és gerendákra alapozták. 1925-ben lebontották (SzSzMT I. 390.). Irodalom: JAM Adattár 92.51., Kiss 1961. 84. 8. Zsőce Tiszatelek és Dombrád határát jelzi a Beszterecről Tiszatelekre vezető kövesút. A kövesút és a vasútvonal találkozásánál, a vasúttól délre, a kövesúttól keletre, a hajdani mocsárból kiemelkedő homokdombon 1962-ben Melis Katalin terepbejárása során (73. lelőhely) talált cserepeket, közte Árpádkorit is (JAM 97.314.10.): 1. Fekete, homokos anyagú, korongolt fazék kihajló pereme. P: 18,4 cm (32. tábla 1.). Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964A. 1. Valószínűleg azonos azzal a lelőhellyel (Bereczki Sándor földje), ahol Almássy Katalin járt 1993ban Csizi Imre leletbejelentése nyomán. A lelőhely Tiszatelektől DK-re fekszik, már a dombrádi határban, a besztereci úttól nem messze húzódó, mintegy 100-150 m hosszú É-D-i domb mindkét oldalán. A nyugati oldalon inkább csak a lejtő felső részén, míg a keleti oldalon majdnem a lejtő legaljáig talált bronz- és Árpád-kori cserepeket (JAM 93.128.17., 27-37., 93.129.6-7.). 2. Kívül barnás téglaszínű, fekete foltos, belül fekete kormos, kissé homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. Kora kérdéses. 3. Szürkésbarna, fekete foltos, homokos anyagú, korongolt, kihajló peremű fazék töredéke, vállán három körbefutó, karcolt hullámvonal dísszel. P: 24 cm (32. tábla 4.). 4. Téglaszínű, fekete foltos, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt kihajló fazékperem, a vállon befésült hullámköteggel díszítve. P: kb. 17 cm (32. tábla 2.). 5. Fekete, homokos anyagú, korongolt kihajló fazékperem, a vállon befésült körbefutó vonalköteggel. P: 16,2 cm (32. tábla 3.). 6. Világos téglaszínű, homokos anyagú, korongolt, bordával tagolt, kihajló perem. P: 10,4 cm (32. tábla 5.). 7. Fekete, barnásszürke foltos, homokos anyagú, korongolt edények 4 db oldaltöredéke. Közülük három befésült vízszintes vonalköteggel díszítve, a negyediken befésült, hullámköteg indítása látszik. 8. Téglaszínű, homokos anyagú, korongolt, kopott oldaltöredék befésült hullámköteggel. 9. Fekete, szürke foltos, belül drapp felületű, homokos anyagú, korongolt nagyobb fazék vékony falú, egyenes oldaltöredéke, négy körbefutó karcolt, szélesebb vonallal díszítve. 10. Kívül-belül barnás téglaszínű, fekete törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 11. Kívül szürke foltos téglaszínű, belül fekete felületű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék az alj feletti részből. 12. Fekete, szemcsés, korongolt(?), kopott oldaltöredék. 13. Sötétszürke, homokos anyagú, korongolt, vágott alj. F: 9,8 cm. 14. Barnásszürke, fekete foltos külső felületű, fekete törésű, korongolt, homokos-csillámos anyagú 3 db oldaltöredék. Az egyiken befésült vízszintes vonalköteg, a másikon ugyanolyan hullámköteg látszik. 15. Téglaszínű, homokos anyagú, korongolt 2 db oldaltöredék. Az egyiken kopott, befésült vonalköteg látszik. Irodalom-. JAM Adattár 95.19., 2001.7. 45