Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Mellékletek - Fegyverek - Kardok
1-2. Demecser-Borzsova - 2 db (173. kép 2-3.) 3. Rétközberencs-Parom-domb 1. sír (173. kép 4.) 4. Szabolcsveresmart-Szelérd-domb 4. sír (173. kép 1.) 5. Tiszabezdéd-Harangláb 8. sír 6. Tiszabezdéd-Harangláb 10. sír (173. kép 5.) Ez alapján az összes lelöhelyes honfoglalás kori szablya 4,6%-a, a felső-Tisza-vidékiek 11,8%-a származik a Rétközből. Kovács László meggyőző érvelése szerint a szablyás temetkezéseket legkésőbb a 970-980-as évekig ásták meg (KOVÁCS 1990. 40^1.). A szablyát méltóságjelvényként tartja nyilván a kutatás (RÉVÉSZ 1991. 89-90. - a korábbi irodalommal). Ennek ellenére veretes övvel csak ritkán - 31 esetben - került elő egy sírból. Amikor mégis együtt találták őket, más méltóságjelvények is tartoztak a temetkezéshez (RÉVÉSZ 1996. 131.). A Rétközben az egyetlen ilyen lelőhely Rétközberenes. Tiszabezdéden a 8. sírban ugyan a szablya tarsolylemezzel volt együtt, azonban a veretes övnek csupán a szíjvége került elő. 5. Kardok (174. kép, 175. kép 2.) Kovács László 1990-ben 101 kétélű kardról tudott. Többségük köznépi temetőből származott. Ezeknek a daraboknak a zöme a X. század végére - XI. század elejére (955/70-1020/1030) keltezhető. (KOVÁCS 1990.40., 42., KOVÁCS 1986. 246., 260., KOVÁCS 1995. 153.) A Rétközből viszonylag nagy számban (5 db) került elő erre az időszakra keltezhető kard (174. kép 2.). Lelőhely Hossza Egyéb Kép 1 Beszterec-Gyalaptanya 99 cm bronzkoptatós 7 7 18. tábla 1., 174. kép 2., 9. PETERSEN 1919. S típus 2. Beszterec-Gyalaptanya 2. sir 7 8 86,5 cm 7. tábla 7., 174. kép 5. 3. Dombrád-Borzastető bronzkoptatós 30. tábla 1, 174. kép 10. 4. Gégény-Vasútállomás 94,4 cm PETERSEN 1919. X típus 50. tábla 5-6., 174. kép 1. 5. Pátroha-Bajor-hegy 92 cm PETERSEN 1919. X típus 158. tábla 1., 174. kép 3. Csupán feljegyzésekből tudunk két további X-XI. századi fegyverről, amelyekről azonban éppen ezért nem lehet eldönteni, hogy kardról vagy szablyáról van-e szó (lásd előbb!). 1. Szabolcsveresmart-Szelérd-domb 1. sír 7 9 2. Tiszabezdéd-Harangláb 18. sír 8 0 3. Tiszabezdéd-Trafóház A két további kardnak pontos kormeghatározását nem tudom megadni, ezek elvesztek, s eredetileg sem temetkezésből származtak. Ezek: 1. Kisvárda-Vár 2. Nagy halász-Várrét 8 1 A nagyhalászi kardról Bakay Kornél rajzot is közöl, azonban megjegyzi, hogy az azonosítása kérdéses, mivel csak egy felirat nélküli rajzról ismeri (BAKAY 1967. 129. Abb. 11: 2). A fegyvert a JAM-ban nem találtam. A lelőhely pedig talán a Kótaj-Várrét nevü lelőhellyel azonos. A Rétközből említhetünk még néhány későbbi, Árpád-kori kardot is: Lelőhely Kronológia Kép 1. Demecser-Földvár XII-XIII. század 28. tábla 2., 174. kép 7. 2. Kisvárda-Gyár u. XI., talán XII. század 131. tábla 1., 174. kép 4. 3. Kótaj-Várrét XII-XIII. század 132. tábla 1., 174. kép 6. 7 7 Felfüggesztésére szolgálhatott az alatta talált zárt bronzkarika (17. tábla 1.). 7 8 Erről a kardról Kovács László azt irta, hogy a JAM-ban nem sikerült azonosítania, s feltételezte, hogy nem is tartozik korszakunkhoz (KOVÁCS 1995. 156.). A 66.46.1. tételszámon Németh Péter jegyezte be a lelőhely nevét. Maga a fegyver - bár legjellegzetesebb része, a markolata hiányzik - tartozhat a leletkörhöz. 7 9 Kovács László egyértelműen kardként hivatkozott rá, bár a darabot nem látta (KOVÁCS 1995. 174.). 8 0 Kovács László a kardra vonatkozó adatot „hitelképtelen"-nek nevezi (KOVÁCS 1995. 176.). 8 1 Ezt a darabot a kutatás a X-XI. századi leletek közé sorolja (KOVÁCS 1995. 169.). 341
