Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Honfoglalás és Árpád-kori temetők és kincsleletek a Rétközben - Mellékletek - Fegyverek - Kardok

(Végül ismerünk egy kardot Tiszarád-Új szőlőből - 222. tábla 5., 174. kép 8. amely formáját és méretét tekintve nem hasonlít sem a honfoglalás, sem az Árpád-kori darabokhoz.

8

2 A leletkataszterben azért szerepeltetem, mert biztos kormeghatározása nem történt meg: más korszakból sem ismerek hasonló darabot.) Különösen figyelemre méltó, hogy az ország területéről ismert 4 kardkoptató közül 2 rétközi: a besztereci a Baltikumból, a dombrádi a kijevi Oroszországból került vidékünkre (PAULSEN 1933. 35-44., KOVÁCS 1986. 250.). A kétélű kardok Kisvárda környéki sűrűsödésére Dienes István hívta föl a figyelmet (DIENES 1961. 176-182.). Azóta többen próbálták a jelenséget értelmezni - eltérő módon.

8

3 Bakay Kornél elképzelését (BAKAY 1965. 25-29., BAKAY 1967. 154—164.) Németh Péter a Rétközzel kapcsolatban így fejtette ki: „Géza 10 174. kép Kardok a Rétközben. 1: Gégény-Vasútállomás, 2, 9: Beszterec-Gyalaptanya, 3: Pátroha-B aj őrhegy, 4: Kisvárda-Gyár u., 5: Beszterec-Gy alaptanya 2. sír, 6: Kótaj-Várrét, 7: Demecser-Földvár, 8: Tiszarád-Új szőlő, 10: Dombrád-Borzastető 8

2 Kovács László a X-XI. századi darabok között hivatkozik rá, bár megjegyzi, hogy az adat fenntartással kezelendő (KOVÁCS 1995. 178.). 8

3 A többféle értelmezés egyik fő oka a pontos keltezés nehézsége, vagyis az, hogy nem dönthető el egyértelműen, hogy a kardok Géza fejedelem előtt vagy csak az ő uralkodása idején jelentek-e meg. A keltezés nehézségeire részletesen kitért KOVÁCS 1990. 42. 342