Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Ajak
rétközberencsi út mellett, a vasúttól 400 méterre jelöltek homokbányát. Talán ez lehetett a lelőhely. A Jósa András Múzeumba mindössze két obszidiánszilánk és egy jellegtelen őskori cserép került csak be (JAM 97.250.1-3.). Irodalom: MELIS 1962B. 1. 6. Hosszaki-dűlő A községtől DNy-ra, a 4-es út és az Ajaki (XlII/b) csatorna között, hajdani lápos, ingoványos területből szigetként kiemelkedő É-D-i homokdombok húzódnak. Keleti oldalukon a Csukás kaszáló és a Kenderföldek a lecsapolás előtt állandóan vizes területek voltak (Kiss 1961. 18.). Kovács István törvényszéki elnök említi, hogy korábban obszidiánt, ember- és lócsontokat, bronzés vastárgyakat találtak itt, a többi között egy kardot is (KOVÁCS 1896. 1., Kiss 1961. 18.). 1 0 Melis Katalin 1962-es, a záhonyi műút melletti terepbejárásából (7. lelőhely) különböző korú leletek kerültek a múzeumba az akkoriban szőlővel betelepített lelőhelyről (JAM 97.248.12-15.): 1. Kívül-belül téglaszínű, kívül fekete foltos, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt kisebb bögre kihajló peremű töredéke. Vállán három vízszintes sorban fogaskerék-dísz fút körbe. P: 8,6 cm (1. tábla 2.). 2. Kívül-belül szürkés téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék, melyen vízszintes sorban fogaskerék-dísz fut körbe (2. tábla. 1.). 3. Kívül-belül szürkés téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék, melyen vízszintes sorban fogaskerék-dísz fut körbe (2. tábla. 2.). 4. Kívül-belül sárga, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt, vékony falú oldaltöredék, melyen három vízszintes sorban fogaskerék-dísz fút körbe (2. tábla 3.). 5. Fekete, barna foltos, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék, melyen három vízszintes sorban fogaskerék-dísz fut körbe. 6. Kívül drapposszürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék két sekélyen bekarcolt párhuzamos, vízszintesen körbefútó vonallal (2. tábla 4.). Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1962B. 1. 2001-ben Almássy Katalinnal mentünk ki a lelőhelyre. A szőlő nagy része elvadult, de helyenként még művelik, illetve gyümölcsöst telepítettek. A terület eléggé elgazosodott. Ennek ellenére obszidiánt és kevés bronz- és Árpád-kori cserepet mi is találtunk. 7. Köztük volt két Árpád-kori téglaszínű, homokos anyagú, korongolt, kopott kis oldaltöredék (2001.80.6.). Irodalom: JAM Adattár 2001.125. 7. Ige A részben Ajak, részben Kisvárda határába olvadt [vö. MEZŐ-NÉMETH 1972.27., SzSzBmL T. 21. (1867); T. 216. (1848/886)] középkori település a Berencs - Várda - ajaki hármas határ közelében 1 1 fekszik (Kiss 1961.18.). Neve puszta személynévből keletkezett, amely a régi török ügci méltóságnév átvétele lehetett, s megvan Álmos apja Ügek nevében. Ez utóbbi Pais Dezső szerint származhat a régi magyar ügy~egy 'szent' szóból, de a helynévnek is lehetett Igye hangzása (MEZŐ-NÉMETH 1972. irodalommal). 1290: Igey(F. V/3,489); 1324: ad m-sp-nis Lad-if-i Ilapur et Nic-if-i Ige voc.,...p. Ige (ZICHY 1.266-7). A település 1290-ben tűnik fel, amikor IV. László király Miklós eme birtokát is (a Balogsemjén nb-i) Mihály fiainak adományozta. 1324-ben mint Csanád fia Miklós és Ilapur (Jalapár) fia László birtoka Ajakkal és Várdával egyaránt határos. A (Kis-)Várdáról (Rétköz-)Berencsre vezető út mellett feküdt (1354: ZICHY II, 573). Irodalom: NÉMETH 1997. 97. 8. Katolikus temető A temető nyugati oldalán, egy szélfútta dombon Melis Katalin 1962-ben terepbejárása (10. lelőhely) során a bronzkoriak mellett egy Árpád-kori cserepet talált: 1. Világos téglaszínű, homokos anyagú, korongolt, kihajló fazékperem. P: 11,2 cm (JAM 97.251.6.) (1. tábla 4.). Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1962B. 1. 1 0 Ugyanitt 1939-ben egy bronzkori arany karperec is napvilágot látott (ALISP. JEL. 1940. 74.). 1' A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 15
