Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

Katalógus - Ajak

9. Ördög-hegy A község déli határrészén, az Ördög-hegy előtt haladó dűlőút és a község határátjelző sövénysor által bezárt lapos, szélfútta homokdombon

1

2 a terepbejárási napló szerint (13. lelőhely) sok obszidián és neolit cserép mellett Melis Katalin 1962-ben Árpád-kori cserepeket is talált. A Jósa András Múzeumba került anyagban (JAM 97.254.1-12.) azonban már csak az őskori darabok voltak. Irodalom: MELIS 1962B. 1. 10. Református templom Építési idejét a XIII-XIV. századra teszik, első említése 1332—35-ből származik, e szerint Szent Miklós tiszteletére emelték (VAT. 247., 331., 349., 365.) (2. kép). Irodalom: SzSzMT I. 250. 108. kép., SZATMÁRINÉ 2000. 14. 2. kép Ajak, református templom alaprajza (SzSzMT I. 250. 108. kép alapján) 0 1 2 3 m 1 i i i 11. Közelebbről nem meghatározott helyről 1872-ben Somogyi Rezső ajándékaként került múzeumba egy Árpád-kori töredék. 1. Kívül-belül szürke felületű, fekete törésű, kissé homokos anyagú, korongolt, vastag falú fazék vágott alja fenékbélyeg töredékével. F: 8,9 cm (JAM 64.519.1.) (2. tábla 6.). 12. Anares-Czóbel birtok - ma Ajak-Sinai- vagy Gólya-hegy Az Anarcsról Ajakra vezető földúttól északra eső magas dombnak az útra néző oldalában honfoglalás kori temető volt az ún. Hintós és Kishegy nevű határrészen, melyet az ajakiak ma Sinai- vagy Gólya-hegy néven ismernek. Ajak község 1945-ben kapta meg ezt a területet Anarcstól. (Zárójelben meg kell jegyeznem, hogy Ajak a Rétköz peremén fekszik, s valójában Ny-i határrésze már a nyíri platón terül el.) Rómer Flóris 1870-ben Szabolcs megyébe látogatott, s ekkor tekintette meg Czóbel Albert anarcsi földbirtokos gyűjteményét. Ekkor ajándékozott honfoglalás kori leleteket a gyűjteményből Czóbel Albertné Vay Eveline a Magyar Nemzeti Múzeumnak (99.1870.2—4b.). A leleteket egy szélhordta homokdombon gyűjtötték. 1. Palmetta díszes ezüst csattest. A szíjhoz 3 nittel erősítették. H: 3,3 cm, Sz: 1,8 cm (3. tábla 5.). 2. Szív alakú aranyozott ezüst, levélcsokorral díszített övveret. H: 1,9 cm, Sz: 1,4 cm (3. tábla 2.). 3. Ovális aranyozott ezüst, levélcsokorral díszített öweret. H: 1,6 cm, Sz: 2 cm (3. tábla 3.). 4. Dienes István 1961-ben arra a következtetésre jutott, hogy ugyanerről a lelőhelyről származik egy öntött, félhold alakú ezüstcsüngő is, melyet alighanem ugyancsak Rómer Flórisnak ajándékoztak, s így került a Nemzeti Múzeumba (89.1870.2.). A csüngő alsó feléhez ötágú csillagidom csatlakozik. Karikája letörött. H: 2,1 cm, Sz: 2,5 cm (3. tábla 4.). HAMPEL 1905. II. 509. valóban említ egy félhold alakú (itt bronz)csüngőt. A tárgy azóta elveszett, a rajz a publikációs fotó, illetve Dienes Ö. István rajza alapján készült. A fülbevalót korábban szlávnak tartották, ma már egyértelműen elismert a típus bizánci eredete. Az anarcsi darabot Mesterházy Károly a IX. század végére - X. század elejére keltezte (MESTERHÁZY 1990. 101., 102., 6. ábra 1. - a további irodalommal). 1

2 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 16