Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

A rétközi temetőkről - A temetők általános értékelése

Egyházak, templomok Ha a Rétköz korai egyházi szervezetét vizsgáljuk, meg kell állapítanunk, hogy az egész terület az egri püspöki egyházmegye részét képezte. Két esperesség - a szabolcsi és a borsovai - osztozott rajta (NÉMETH 2000. 5.). Az egyházszervezet kialakulásának vizsgálatakor figyelembe kell vennünk az utóbbi időben többek által megállapított tényt: a jelenleg X-XI. századra keltezettnél jóval nagyobb számú, ebből az időszakból származó templomnak kellett lennie az országban (Kiss 2000B., NÉMETH 2001NÉMETH 2002. stb.), de legalábbis „a 12. század elejére már számtalan templomnak kellett állnia" (Kiss 2000. 379.). A kérdés kutatása szempontjából a Rétközben a következő 29 hely vehető számításba: Hely Lokalizálás Forrásadat Védőszent Ásató Ajak Ref. templom 1332-35 Szt. Miklós Beszterec Földvár 1342 Megváltó Németh P. Beszterec Ref. templom 1332 Mindenszentek Demecser Ref. templom 1333 Szt. György Dombrád Rét 1334 Fényeslitke Ref. templom 1317 Boldogs. Szűz Gávavencsellő- Gáva Ref. templom 1322 Gávavencsellő- Vencsellő ? 1370 Szt. György Gégény Ref. templom 1312 Szt. Kereszt Ibrány-Csur ? 1428 Szt. László Ibrány Ref. templom 1332 Szt. György Lukács Zs. Ibrány-Szentpéter ? 1417 Szt. Péter Kék Ref. templom 1333 (fa) Krisztus teste Kemecse-Gégény Gégény 1332 Szt. Márton Kemecse Ref. templom 1332 Szt. István kir. Kisvárda R. k. templom 1293 „mindenható Isten" ma Péter és Pál Komoró Ref. templom Komoró-Bodon ? 1336 Szt. Mihály arkangyal Kótaj Ref. templom 1417 ? Nagyhalász Pusztatemplom 1332 Boldogs. Szűz Lőrinczy G. Nyírbogdány-Hene Szentegyházi-dűlő 1332 Szt. Miklós Németh P. Pátroha Ref. templom 1332 Szt. Márton Rétközberencs Ref. templom feltételezés (fa) ? Tiszabercel Ref. templom 1336 ? Tiszabezdéd Ref. templom Tiszarád Ref. templom Tuzsér Ref. templom XIV. sz. (fa) Tuzsér-Kálonga 1500 (fa) Vasmegy er Ref. templom Kronológia XIII-XIV.sz.? volt korábbi is S végű hajkarika 1085 XI. sz. vége XI-XII. sz. S végű hajkarika Mint látjuk, a legkorábbi, egyházra vonatkozó forráshelyünk 1293-ból keltezhető (Kisvárda), ugyanakkor a várdai egyház alapítása épp e hely szerint 1085. Már csupán ez az egyetlen adat is figyelmeztet arra, hogy a XIV-XV. századi forrásadatokból ismert egyházak között korábbi alapításúakat is kell keresnünk. De utalhatunk itt a Beszterec határában, a földvárnál állt, a Megváltó tiszteletére szentelt monostorra is, mely az ásató véleménye szerint a tatárjáráskor pusztult el. Bár az ásatás során korai maradványok nem kerültek elő, azonban az ott talált, a X. század végére - XI. század elejére keltezett szenteltvíztartó edény, valamint egy bronz gyertyatartó bizánci misszióra utal (NÉMETH 2000. 8.). Összefoglalva tehát, a XI. században már biztosan működő egyházat kettőt említhetünk a Rétközből: Beszterecről és Kisvárdáról. 450