Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)

A rétközi temetőkről - A temetők általános értékelése

Még rosszabb a helyzet az ún. köznépi temetők értékelésével. Míg a közép- és vezetőréteg temetkezéseivel 896-tól 970-ig számolhatunk, addig a köznépi temetők a mai keltezési rend szerint a X. század közepe előtt nem kezdődtek. A honfoglalás kori kutatás sarkalatos pontjai közé tartozik a köznépi temetők felső kronológiai határának meghatározása, mivel az eddigi meghatározások alapján a X. század első felében kizárólag vezető- és középréteg élt volna a Kárpát-medencében, köznép nélkül. Nem kérdés, hogy ez a modell kizárható. Ugyanakkor az is, hogy a korábbi népesség elszegényedése miatt alakulna ki a felvázolt kép. Tökéletesen helytálló meglátása Bálint Csanádnak, hogy a közép- és vezetőréteg jóval kisebb számú temetkezéséből demográfiai meggondolások miatt nem vezethető le a köznépi temetők jóval népesebb csoportja (BÁLINT 1976. 245.). Az antropológiai vizsgálatok szerint is eltérés van a két populáció között (vö. ÉRY 1997. a korábbi irodalommal). Az ún. köznépi temetők kronológiájának megállapítása egyelőre komoly nehézséget jelent (a kérdést részletezi KOVÁCS 1985B.). A rétközi temetők közül kizárólag az Ibrány-Esbó-halminak tudjuk meghúzni az felső kronológiai határát. A dirhemutánzat alapján 940 előtt nem volt használatban. A többi esetben csak valószínűsíthetjük, hogy az ibrányival nagyjából egy időszakban kezdődtek. így viszont továbbra is magyarázatra szorul, hogy hol van a X. század első felének köznépe. A megoldás valahol ott keresendő - véleményem szerint -, ahol Bálint Csanád kutakodott a Persebórszegi (Prsa) lelőhellyel kapcsolatban (BÁLINT 1976. 242-244., BÁLINT 1991. 178-182.).

14

3 Érdemes őt hosszabban idézni: „igen valószínűnek látszik, hogy ez esetben az avarkori népesség XI. sz-i továbbélését értük tetten.... Az etnikai folyamatosság valószínűsége azt is feltételezi, hogy a) az avar és az árpádkori temetők használata között jelentős időbeli hiátus nem lehetett, b) az avar temető használatát a magyar honfoglalás szakította meg. ... Ez ... a X. század első felében következett be, így a persei magyar sírokat is a X. század közepére keltezhetjük... A BBK (= Bjelo Brdo kultúra) etnikuma szempontjából pedig az a következtetés adódik, hogy anyaga Persén már a X. sz. közepe előtt is tisztán magyar környezetben jelen volt." (BÁLINT 1976. 243.) Arról van tehát szó, hogy a honfoglalók leletanyagát - akár 862-től, akár 895-től keltezzük -, azokban a temetőkben kell keresnünk, amelyek lezáródtak a X. század végén. A helyben talált lakosság pedig a X. század közepén nyitott új temetőkben nyugodott. Ha így közelítjük meg a kérdést, akkor - hacsak el nem fogadjuk László Gyula kettős honfoglalás elméletét - alapvetően különböző etnikumú népességet kell keresnünk. Ehhez persze már itt elöljáróban hozzá kell fűznöm, hogy az ún. köznépi temetőkben megjelenő, „gazdag" - a másik csoport jellegzetességeit magán viselő - leletanyagú (rozettás lószerszám, hajfonatkorong stb) temetkezések jelzik, hogy a két népesség közötti összeolvadás folyamatban volt. Meg kellene tehát határoznunk, hogy az itt talált lakosság, amely a köznépi temetőkben sejthető, kik ki volt és mit tudunk róla. Minthogy az ún. köznépi temetkezések száma jóval nagyobb, mint a középrétegbelieké, azt megállapíthatjuk, hogy a X. század második felében már ez a csoport adta a népesség zömét. Az is bizonyos, hogy a beléolvadó és a középréteghez közel álló leletanyagú egyének kisebbségben voltak. A köznépi temetők fejlődése pedig töretlen, vagyis a XI. század második feléig (és gyakran tovább) kontinuus a temetkező hely, így egyértelmű, hogy az Árpád-kori társadalom zömét ők jelentették. Helyes ezzel kapcsolatban Révész László megállapítása, hogy ők „Zömmel bizonyára magyarok lehettek... Csakis ily módon magyarázható ugyanis, hogy a honfoglaló magyarok megtartották nyelvüket és önálló arculatukat." (ŐSEINKET... 1996.40., ugyanez a gondolat TAKÁCS 1997. 75.) Összecseng ezzel Bálint Csanád megállapítása, hogy „A hazai régészet és történettudomány Szőke B. nyomán ... a honfoglaló magyarságot ... társadalmi rétegek szerint is, etnikailag tagoltnak tartja, s úgy véli, a finnugor nyelvű tömegek hagyatéka a BBK (= Bjelo Brdo kultúra) temetőiben keresendő." (BÁLINT 1976. 246.) Bálint Csanád további adalékkal szolgál e teóriához. A késő avar, illetve IX. századi tárgyak (ruhadíszként viselt szíj vég, spirálcsüngős fülbevaló) csak köznépi temetőkben fordulnak elő. „A honfoglaló magyarságot egy társadalmi rétegei között (és azokon belül is) különböző etnikai hagyományokat őrző csoportok ötvözetének kell tartanunk. így eltűnik a most taglalt időrendi probléma, s e mellékleteket a honfoglalók ma még tisztázásra váró, különböző etnikai-társadalmi rétegeihez kapcsolhatjuk." (BÁLINT 1976. 244.). 14

3 Annyit hozzá kell fűznünk a persei temető értékeléséhez az igazság kedvéért, hogy itt a sírok tájolása a szokásostól eltérő volt, a temetkezéseket É-D-i tengellyel ásták meg. Hasonló lelőhely egyelőre kevés akad. 447