Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
A rétközi temetőkről - Révész László: A bezdédi honfoglalás kori temető. Egy régészeti fikció nyomában
találtak szablyát. Végezetül meg kell említenem, hogy a leltárkönyv a 4. sírból is számon tart egy „kardpenge töredéket", sajnos minden közelebbi adat nélkül, s e tárgy időközben elkallódott. Az mindenesetre kétségtelen, hogy a bezdédi temető illeszkedik ahhoz a tendenciához, melyet a szablyákkal kapcsolatban korábban megfigyeltünk (RÉVÉSZ 1996. 184-185.). Eszerint a 129 ismert lelőhelyü fegyverből 51 db a szabolcsizempléni temetőkből került elő, s 9 olyan lelőhely is akad, ahol kettő vagy több példány is napvilágot látott. A veretes övvel elhantolt férfi sírjába Bezdéden sem került szablya, a tarsolylemezt viselőjébe viszont igen. Figyelemre méltó egy, a temetési rítus során alkalmazott eljárás is. Valószínűleg a fordított túlvilághit tükröződéseként a 10. sírban az elhunyt szablyáját a temetés során megfordították, hegyével a koponya felé irányították. A honfoglalás kori leletanyagban eddig hét sírban figyeltek meg hasonló jelenséget, s közülük hat a Felső-Tisza-vidéken került elő. A bezdédi sírokban talált fegyverek többségét a nyilak s a nyíltartó tegezek maradványai alkotják. Ezek vizsgálata két szempontból is rendkívül fontos. Egyrészt több esetben csupán ezek nyújtanak támpontot az elhunyt nemének megállapításában, másrészt a sírokban talált nyilak számából László Gyula fontos következtetéseket vont le a rangsort illetően (LÁSZLÓ 1944. 128-134.). Ez a magyarázata, hogy az alábbiakban részletesen foglalkoznunk kell e kérdéssel. A vizsgálatot két tényező nehezíti meg. Egyrészt az, hogy az ásatások idején Jósa még nem ismerte fel az „irónvastagságú vaspálcák" eredeti szerepét, így azok elhelyezkedését csak igen vázlatosan ismertette. A kisvárdai szolgabíró és a mándoki gyógyszerész minden ügybuzgalma ellenére aligha ügyelt különösebben a málladozó vaspálcák feltárására. Minden bizonnyal közülük csak a jobb állapotban lévőket szedték fel, azokból is csak néhányat közölt Jósa a rajzos táblákon, s még kevesebb jutott el végül a Nemzeti Múzeumba. Végezetül pedig a múzeumi gyűjteménybe került példányok többsége is megsemmisült az azóta eltelt évszázad folyamán. Ez már csak azért is sajnálatos, mert a tegezvasalások rombusz- vagy levél alakú, kihegyesedő végét könnyű összetéveszteni a nyílhegyekkel. Sajnos nem tudjuk, hogy a kérdéses tárgyak mikor kallódtak el, s László Gyulának anyaggyűjtése során alkalma volt-e még azokat tanulmányozni? A leltárkönyvből csupán annyi derül ki, hogy az 1958-ban végzett revízió alkalmával e leletek már hiányoztak. Ma már egyetlen jellegzetes tegezvasalás sincs a tárgyak között. A tegezmaradványok vizsgálata során így Jósa feljegyzésein kívül csupán a leltárkönyvi bejegyzésekre támaszkodhatunk. Mindezek alapján a következőket állapíthatjuk meg: 2. sír: Jósa András a jobb combcsonttal párhuzamosan említi az „alaktalan irónvastagságú vasdarabokat". A leltárkönyv három vaspálca töredékről ír. László Gyula bizonytalan a tegez létében. Nyílhegyet egyikük sem említ, a leltárkönyvben azonban feltüntettek 1 db nyílcsúcsot, mely kettétört. A tegez létét tehát kérdésesnek kell tartanunk. 3. sír: Jósa András a bal válltól a combig 70 cm hosszan, ív alakban húzódó vaspálcákról írt, melyeket László Gyula tegezként értelmezett. A leltárkönyv ezt megerősíti 2 db vaspánt és 12 db vaspálca felsorolásával. A sírból Jósa András és László Gyula egyaránt 6 db nyílhegyet említ. 13 0 A leltárkönyv szerint 9 db vasnyílhegy és töredékeik találhatók az anyagban. 4. sír: A Jósa András által a bal kar mellett említett vaspálcákat László Gyula tegezként értelmezte. Helyesen, ugyanis a leltárkönyv a vaspálcákon kívül vaspánttal fedett csontlemezről ír, tehet a sírban csontos fedelű tegez volt. A Jósa által felsorolt 7 db nyílcsúccsal szemben a leltárkönyv 10 nyílhegyet és töredékeiket vette számba! 6. sír: A közlemények 1 db nyílcsúcsról írnak, a leltárkönyv úgyszintén. Vasalt tegez nem volt a sírban. 7. sír: A Jósa András közleményében a jobb kézfej mellett 20-30 cm-es vonalban említett vasdarabok mibenlétéről a leltárkönyv sem árul el közelebbit. Nyilak sem voltak a leletek között. Valószínűleg nem tegezes sír volt. 8. sír: Tegezmaradványok ebben sem voltak A közlemények 8 db nyílcsúcsról tudnak, a leltárkönyv viszont 10 db-ot és töredékeiket említi. (Ma csak 3 db van meg.) 9. sír: Jósa feljegyzését, mely szerint a csontváz jobb oldalán ívben vaspálcák helyezkedtek el, László Gyula tegezként értelmezte. Bizonyára helyesen, a leltárkönyv ugyanis vaspántot, hosszúkás füllel kialakított vaspálcát említ, valamint 4 db olyan vaspálcát, melyen szegecsek vannak. Érdekesség, hogy a sírban egyetlen nyíl sem volt! 13 0 A nyílhegyek tekintetében László Gy automatikusan átvette a Jósa András által közölt számot, így a továbbiakban nem említem meg hogy melyikük hány darabról tudósított. 437