Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Kék
2. Babot 2. A demecseri határt jelző sövénysortól nyugatra, hajdani lápból alig kiemelkedő lapos dombhát keleti szegélyén 14 7 egy hosszú sávban Melis Katalin rézkori, császárkori és középkori cserepeket gyűjtött 1962-es terepbejárása során (115. lelőhely) (JAM 97.356.7-9.): 1. Kívül téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 2. Kívül fekete felületü, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 3. Kívül-belül téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt edény vágott aljtöredéke. F: kb. 10,2 cm. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964A. 3. 3. Babot, Gyűjtőcsatorna partja A község DK-i sarkában, a csatorna partján, az északi oldalon fekvő kis kerek dombon 14 8 Melis Katalin őskori és középkori cserepeket gyűjtött 1962-es terepbejárása során (114. lelőhely) (JAM 97.355.2-3.): 1. Kívül-belül drapposszürke, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 2. Kívül-belül drapposszürke, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt edény enyhén profilált, homorú alja. Irodalom: MELIS 1964A. 3. 4. Fancsal(fenyére) Nevének Fancsal része puszta személynévből keletkezett. Az alapjául szolgáló személynév etimológiája tisztázatlan. A második tag a magyarfenyér 'vizes-füves földterület'. (Kiss 1988.1. 440-441., 467.) *E. n.: [1067 k.]/267:pr. FonsolFenerie, quodvoc. Bubach [':pr. Fonsolfeneriequodvoc. Bubath] (WENZEL I, 24—25., GYÖRFFY 1992. 184.). A település a százdi (Borsod m.) apátság 1067 körüli, de 1267-ben átírt alapítólevelében merül fel. A két ízben említett prédiumról, illetve földről megtudjuk, hogy a fenyérnek nevezett műveletlen részét, amely a Bubath nevet is viseli, Géza (Magnus) herceg adta (az Aba nb-i) Péter ispánnak, aki azt továbbadta a monostornak a Nagykereki erdővel együtt. Fancsal másik felét - ahol a szabadosok 12 háznépe élt - Péter ispán Magna nevű leánya férje, Hete kapta. Felmerül a lehetősége, hogy a kéki határ Demecser felé eső részén keressük. (Vö. Kiss 1961. 181.: Babot, Babotgödre, Babotláp, Baboti út.) Talán azonos a Babot nevű részen (1-2. lelőhely) talált lelőhelyek valamelyikével. 149 Irodalom: NÉMETH 1997. 74. 5. Gyalap útja A besztereci határ felé eső Királytó keleti részén, a Gyalap-dombon keresztülfutó út a Gyalap útja (Kiss 1961. 185.). Több ízben kerültek elő itt leletek. A lelőhely ma valószínűleg a besztereci határba esik. 15 0 1. Árkolás közben Nyárády István földbirtokos sarkantyút talált. Közelebbit nem tudok róla, valószínűleg elkallódott. Irodalom: ALISP. JEL. 1928. II. 215., JAM Adattár 97.18. 2. Ezen a részen fekszik a Tüszeg-dűlő, ahol IV. Béla réz ,,.szükségpénze" került elő. Elveszett. Irodalom: ALISP. JEL. 1941. 1941.1. 46., ALISP. JEL. 1941. 84., NYÁRÁDY 1941. 58. 6. Kövesszeg-hegy A falu nyugati határában, hajdani lápból meredeken kiemelkedő, magas domb felszínén bronzkori és kora vaskori leletek mellett egy valószínűleg a korszakunkhoz tartozó cserepet gyűjtött 1962-ben terepbejárása során Melis Katalin (100. lelőhely) (JAM 97.341.13.): 1. Kívül-belül téglaszínű felületü, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt, kissé íves oldaltöredék. Irodalom: MELIS 1964A. 3. 7. Kriston-tag A községtől ÉNy-ra, a besztereci műútból dűlőút vezet egy tsz tanyára, a szérűskertbe. E dűlőút északi oldalán, hajdani lápból kiemelkedő dombon 15 1 kora vaskori cserepek mellett Melis Katalin terepbejárása során (97. lelőhely) 1962-ben gyűjtött középkori cserepeket (JAM 97.338.25-32.): 14 7 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 14 8 A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 14 9A térképen ennek megfelelően szerepel. 150 Mivel azonban ez nem egyértelmű, hozzávetőleges helyét a kéki térképlapon jelöltem meg. 1 5 *A hely megjelölése a térképen hozzávetőleges, a leírás alapján történt. 122
