Istvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád- kori emlékanyaga / Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. (Nyíregyháza, 2003)
Katalógus - Kék
1. Szürke, homokos anyagú, korongolt, erősen kihajló perem. P: 20,1 cm (121. tábla 1.). 2. Szürke, drapp foltos, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék két befésült, vízszintes vonalköteggel. 3. Szürkés téglaszínű, belül fekete felületű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 4. Kívül szürkés téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék. 5. Kívül-belül téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt edény 4 db oldaltöredéke. 6. Szürke, homokos anyagú, korongolt, kopott oldaltöredék. 7. Szürke, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék sűrűn és mélyen karcolt, körbefutó vonalakkal (121. tábla 2.). 8. Külső felületén szürkés téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék az alj feletti részből. 9. Szürkésfehér, homokos anyagú, korongolt, aljtöredék. F: 9,8 cm. Irodalom: MELIS 1962A., MELIS 1964A. 2-3. 8. Poros-(Szöllősi-)hegy A Poros-hegy a határ nyugati részén, a Telek-dűlőtől NyÉNy-ra fekszik, a Gátkúti-csatorna keleti oldala mellett. Szélhordta homokdomb (Kiss 1961. 192.). Németh Péter - ásatási naplója alapján a Telekdűlői ásatás idején - 1967-ben terepbejáráskor talált a felszínen honfoglaló temetőre utaló leleteket a jellegtelen őskori cserepek mellett, melyek összefüggnek a szomszédos Kövesszeg-hegyen látszó hamus-szenes foltokkal, ahol bronzkori cserepek voltak. A leírás alapján nagyon valószínűnek tartom, hogy a Poros-hegyi lelőhely azonos a - talán tévesen - Nyírbogdány-Kövesszeg-hegy néven idézett lelőhellyel (lásd ott!). 1 .Fülesgomb (121. tábla 4.). 15 2 2. Három nittes kerek veret (lószerszámról?) (121. tábla 3.). 3. D alakú vas csatkarika (121. tábla 5.). 4. Kívül téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék (JAM 88.119.4.). 5. Kívül drapposszürke, belül téglaszínű, szürke törésű, homokos anyagú, korongolt oldaltöredék (JAM 88.119.5.). Irodalom: JAM Adattár 98.1., Németh Péter: Kék-Poroshegy. RégFüz I. 21. 1968. 66., DIENES 1996. 299. Kat. 16b. 9. Református templom Az 1333-as adat (lásd feljebb!) arra utal, hogy kő-, illetve tégla alapon álló fatemplom lehetett itt. Irodalom: SzSzMT I. 467. 10. Telek-dűlő A község NyENy-i határában burgonyaprizmázás közben melléklet nélküli sírokat találtak 1966-ban. A lelőhelyet a kocsma udvarán át lehetett megközelíteni 1971-ben. A vízállásos horpadást ív alakban ölelő homokos magaslat ÉNy-i részén sekély mélységben találták a temetkezéseket. A megbolygatott sírok egy részét - négyet - Csallány Dezső kibontotta 1966-ban. A sírok egymástól 275 cm-re sorosan húzódtak. Az ásató csak női sírokat tárt fel ezen a részen. A bejelentők szerint „szájban plecsnit" is találtak. A feltárt sírok ÉNy-DK-i tájolásúak, 40-60 cm mélyek voltak. A községi tanács összegyűjtötte és átadta a múzeumnak a szórványként előkerült leleteket. Említenek ezek kísérőlevelében egy csillogó fémtárgyat, amit a korrózió nem támadott meg, valamint az alábbi - azóta elkallódott leleteket: 1. Bronz karperec. 2-5. S végű haj karikák. 6-7. Két érem, az egyik elporladt, a másik kettétört Salamon ezüstdénár (CNH 19), melyet szájban találtak. 8. Kés vagy borotva. 9. Egy gyöngyszem. 10-11. Két gyűrű. A Csallány Dezső által feltárt sírok (JAM 68.298. l-l 8.): A. sír (120. tábla): ÉNy-DK-i tájolású női váz. M: 60 cm, Csvh: 176 cm. Mellékletek: 1-2. A halántékon egy-egy bordázott S végű ezüst hajkarika. A: 1,9-2 cm, S: 0,91 g és 0,84 g. B. sír (120. tábla): ÉNy-DK-i tájolású női váz. M: 60 cm. Csvh: 155 cm. Melléklet: 1. A koponya bal oldalán S végű bronz hajkarika. 1,5x1,9 cm, S: 1,43 g. 15 2 A rajzokat Dienes Ö. István készítette, a tárgyak azóta elvesztek. 123
