Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - LŐRINCZY GÁBOR– TÓTH ANIKÓ: Előzetes jelentés a tiszalök-kövesteleki 11-12. századi temetőről

100 LŐRINCZY GÁBOR—TÓTH ANIKÓ elhunyt bal oldalára fordított, erősen zsugorított pozíciója, mely a feltárt temető déli széléhez közel került elő.'

4 A zsugorítva temetés okát a korszak kutatásában többféleképpen magyarázták: túl kicsire ásott sírgödör,

15 büntetés,'

6 szolga státusz,

1

7 boszorkányság,'

8 visszajáró halottól való félelem.'

9 Esetünkben e két utolsó elképzelés nem valószínű, mivel semmi egyéb jel nem mutat babonás félelemre. Továbbá mivel a sírgödör nem volt megfogható, ennek méretével sem tudjuk magyarázni ezt a pozíciót. A karok-kezek elhelyezése elég nagy változatosságot mutat. A 196 esetben feljegyzett kéztartás összesen tíz, a Kiss Attila által meghatározott csoportba sorolható.

2

0 Ezenkívül további hat, ezekhez nem tartozó, vagy kisebb változatként értékelhető variáció fordult még elő. A típusok területi eloszlásában egyértelmű csoportokat nem lehet felfedezni. A temető északi, északkeleti részén a változatok hiányának oka elsősorban az itt lévő sírok erősebb bolygatottsága. A leggyakoribb változatnál (az összes feljegyzett eset több mint fele) a karokat a test mellett nyújtva helyezték el (Kiss 1. típus). Ez a típus a temető teljes területén előfordult, többszörös rátemetkezés esetében is, tehát a temető használatának valószínűleg teljes időszakában. A medence alatt előkerülő jobb, illetve bal, néhányszor mindkét alkar, illetve a kézfej esetében valószínűleg nagyrészt szintén nyújtott kartartásról lehet szó, mivel ezek egyikénél sem volt látványos, erőteljes a mozdulat. A medencébe hajlított jobb alkarral (variációjánál csak a combtőre helyezett kézfejjel jelzett) eltemetettek (Kiss 2. típus) sírjai a temető középső, nyugatabbi sávjában húzódtak. Ennek fordított változata (Kiss 6. típus) szintén a középső részen sűrűsödött. A medencébe (vagy a combtőre) helyezett mindkét kézfej (Kiss 7. típus) szintén inkább a középső részen és a nyugati oldalon fordult elő. Az egyéb elkülöníthető változatokból csak egy-egy feljegyzett eset fordult elő: a két kar derékszögben behajlítva, a kézfejek egymáson (Kiss 12. típus), valamint az ún. orans kéztartások különböző verziói: bal kar visszahajlítva a kulcscsonthoz (Kiss 14. típus), bal kar a medencében, jobb kar a mellkas felső részén (Kiss 18. típus), bal kar derékszögben a mellkas alján, jobb kar a mellkas felső részére helyezve (Kiss 19. típus), illetve a két kar a mellkas felső részén egymásra helyezve (Kiss 25. típus) a temető legsűrűbb, déli részén kerültek elő. A mellkasra helyezett, karba tett, illetve a fej mellé visszahajtott, ún. orans kéztartások Szabó János Győző véleménye

2' szerint a bizánci kereszténység hatására jelentek meg.

2

2 Elméletét Takács Miklós a balkáni koraközépkori temetők kartartásainak elemzéséből származó adatok alapján megkérdőjelezte.

2

3 14 Bár nem a legszélén, és nem elkülönülve, normál, nyújtott helyzetű csontvázak között. 15 Szőke Béla.: Le Cimetiére de Kérpuszta (XL siécle). Résultats archéologiques des fouilles. ActaArch. Hung. 3 (1953) 294. 16 Móra Ferenc: Néprajzi vonatkozások szegedvidéki népvándorlás kori és korai magyar leletekben. Ethnográphia 43 (1932) 59. 17 Dienes István: A honfoglaló magyarok. Budapest 1972. 18 Szabó János Győző: Árpád-kori telep és temetője Sarud határában 111. A temető leírása és rendellenes temetkezéseink párhuzamai. — Árpádenzeitliche Siedlung und ihr Friedhof in der Gemarkung von Sarud. III. Beischreibung des Friedhofes und Untersuchungen der Aussergewöhnlichen Beisetzungen. EMÉ 14 (1976) 35-64., Kürti Béla: Honfoglalás kori magyar temető Szeged-Algyőn. (Előzetes beszámoló). - Ein ungarisches Gräberfeld aus der Landnahmezeit in Szeged-Algyő. MFMÉ 1978/79-1 (1980) 342., Kürti Béla: Társadalom. In: Szeged története 1. (Szerk.: Kristó Gyula) Szeged, 1983. 264. 19 Révész László: Temetkezési rend. In: „Őseinket felhozád..." A honfoglaló magyarság. Kiállítási katalógus. (Szerk.: Fodor István-Révész László-Wolf Mária) Budapest, 1996. 39., Tettamanti Sarolta: Temetkezési szokások a X-Xl. században a Kárpát-medencében. - Begräbnissitten im 10-11. Jh. im Karpatenbecken. StudCom 3 (1975) 101., lstvánovits Eszter: A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga. - Das landnahme- und árpádenzeitliche Nachlassmaterial des Rétköz. Régészeti gyűjtemények Nyíregyházán 2. Magyarország honfoglalás és kora Árpád-kori sírleletei 4. Nyíregyháza, 2003. 379. 20 Kiss Attila: Baranya megye X-XI. századi sírleletei. - Die Grabfunde aus dem 10.-11. Jh. im Komitat Baranya. Magyarország honfoglalás és kora Árpádkori sírleletei 1. Budapest, 1983. 157, 71. ábra. 21 Török Gyula ötletéből kiindulva, azt pontosítva, illetve módosítva - Török Gyula: Die Bewohner von Halimba im 10. und 11. Jahrhundert. ArchHung 39 Budapest 1962,13-14, 37, 94. 22 Szabó János Győző : Árpád-kori telep és temetője Sarud határában IV. A sírok relatív és abszolút kronológiája. A temető jellege. - Árpádenzeitliche Siedlung und ihr Friedhof in der Gemarkung von Sarud. IV. Absolute und relative Chronologie des Friedhofes. Charakter des Friedhofes. (Az Egri Múzeum Évkönyve (EMÉ) 16-17 (1978-79) 1980, 74., Szabó János Győző: A keleti kereszténység egyik ismertetőjegye temetkezéseinkben. - Einige Kennzeichen des orientalischen Christentums in den Bestattungen. Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (JPMÉ) 28 (1983) 83-97. 23 Takács Miklós: Egy vitatott kéztartásról. - On a debated gesture. In: a halál árnyékának völgyében járok" A középkori templom körüli temetők kutatása. Opuscula Hungarica VI. (Szerk.: Ritoók Ágnes-Simonyi Erika) Budapest, 2005. 85-92.