Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)

174 TORMA ISTVÁN Haraduk: Az Árva megyei Revisnye határában 1272-ben említett hegy neve.

10

5 Nyilván ejtéskönnyítéssel jött létre az eredeti *Hradukból. Haragistya: A Pelsőc (Plesivec, Gömör vm.) melletti hegy neve a Hradistyéből származik. A környékbeli magyar lakosság korán megindította a kiejtés könnyítésének folyamatát, 1337-ben már Haradischa alakban írták.

10

4 A dolgozatomban tárgyalt nevek változatgazdagságának érzékeltetésére közlöm változatainak teljes adatsorát. 1337: Haradischa ~ Haradistha mons, 1551: Haragistia, Haragistyán, 1587: Haragistya fark, 1595: Haragistie, 1689: Haragisztipan, 1786: Hragistya, Hragistia allya, 1787 Haragystya erdő, 1799,1852: Haragistya, 1864: Haragistya tető, 1865: Haragistya völgy, 1887: Haragistya tető a 111. katonai felmérésen.

10

5 A kora újkortól szlovák lakosságú Pelscőardón is a magyaros alakot használták. Eredeti kikövetkeztethető szlovák nevét - Hradiste - Trianon után hivatalos helynévadással állították vissza. A kilenc névváltozathoz a 11. katonai felmérés adja hozzá a tizediket: Haragista Tető. A Sajó keleti partján emelkedő, három oldalról meredek lejtővel határolt hegyet északkeletről gerinc köti össze a szomszédos hegyekkel, itt három enyhén ívelt árkot vagy töltést ábrázol a térkép, amelyek az erődítmény részei lehettek (1. kép). Az 1941-ben felújított 50 ooo-es térképen nagyjából ezen a részen három tereplépcső látható (2. kép). A 311 m tengerszint feletti magasságú 3-500 x 700 m-es lapos tető mintegy 100 m-re emelkedik ki a folyó árteréből. A méretek alapján késő bronzkori földvárral számolhatunk itt. Václav Furmánek a Hradisko nevet [11. változat] használva a név és földrajzi helyzete alapján tartja a kyjaticei kultúra refúgiumának.

10

6 Véleményem szerint újabban tévesen azonosítják az Óvár, Várdomb elnevezésével és a Bebekek korai várával.

10

7 Hardicsa: A Zemplén vármegyei falu neve a várhely jelentésű szóból származik: Hradissa(i387), Haradischa (1454), 1773-tól általában Hardicsa. 1920 és 1948 között Hardiste, 1948-tól Zemplínské Hradiste.'

0

8 Hardiste 1. Hardicsa Horod: Az ukrán szó jelentése: vár. A Szerednyéhez (Ung vm.) tartozó Horod puszta'

0

9 a szerednyei várról kapta nevét. Horodistye: Az alsóoroszfalui (Szolnok-Doboka vm.) Horodistye ~ Horodi§te neve az ukrán horodisce származéka. A dombon földvár nyomai vannak."

0 Az ukrán név megegyezik az oroszban gyakran előforduló gorodiscsével. Hrad, hrad: A Hrad várnévként szinte mindig önállóan fordul elő a helyi használatban, ahol nincs szükség megkülönböztető jelzőre. Romok esetében kevés önálló előfordulással találkoztam: Nagyszuha (Vel'ká Suchá, (Gömör vm.) Hrad nevű dűlőjében a hagyomány szerint vár volt.'" Az ozdini (Ozdín, Nógrád vm.) erősen lepusztult Árpád-kori várának maradványai a Hrad nevű hegyen vannak."

2 A helységnévvel megegyező várneveket jelzős szerkezetben rendszerint a hrad szóval egészítik ki. Pl.: Cachticky hrad (Csejte), Trenciansky hrad (Trencsén). A helységnévtől eltérő várnevek jelzős szerkezetben, általában különírva állnak. Néhány példa: Cierny hrad (Feketevár), Novy hrad (Újvár), Pusty hrad (Pusztavár), Stary hrad (Óvár), Zeleny hrad 1. Zámok 103 Györffy 1.37. 104 FNESz I. 567. 105 11a: Gömör 11. 586-587. 106 ArchRozhl 35,1983. 28. 107 v. ö: www.varak.hu

. 108 FNESZ 1. 569, Majtán 1972. 145. 109 Gyalay 1997.1297. 110 Janitsek MNy XCV, 1999. 473. 111 MW Gömör-Kishont vármegye 74. 112 Placek-Bóna 2007. 226-227.