Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Régészet - TORMA ISTVÁN: Grad/hrad, zamek/zamok és származékaik a Kárpát-medencei helynévadásban (Várak, várhelyek, települések)

GRAD/HRAD, ZAMEK/ZAMOK ÉS SZÁRMAZÉKAIK A KÁRPÁT-MEDENCEI HELYNÉVADÁSBAN 175 -hrad: A szlovákban ritkán írják egybe a földrajzi nevekben a jelzős szerkezeteket. Néhány példa az összeírásra: Belohrad, Blatnohrad, Novohrad, Suchohrad, Vysehrad, 1. még !Szenográd. IHrada, Hradki, Hradky: A szlovák gerenda és származékai, de a hradki egyúttal a hradok többes száma. 1. még Hrádki címszót. Hradec: Az eredeti 'kis vár, várad' jelentésű *Gradr>CT> szó szlovák megfelelője. A Nyitrai Privigyéhez csatolt falu neve a i8. századtól Hradec, Hradek, Hragyecz változatban fordul elő. 1910ben a Váracska nevet kapta."' A névadó várhely maradványai Hradisko néven a falu feletti hegyen találhatók. Csábrágvarbók (Cabradsky Vrbovok, Hont vm.): 1808-ban a csábrági vár miatt Hradecky Wrbowek néven is szerepel."

4 Hradecnica: Ahradecból képzett szó 1434-ben hegy és víz neve a Trencsén vármegyei Krasznyán (Krasnany) határában."

5 Hradek: A szlovák szó jelentése a hradokhoz hasonlóan kis vár. Mai helységnévben nem fordul elő, a korábbi Hradek alakokat a hivatalos névadásban a Hradok váltotta fel (1. ott). Helynévként sem gyakori. Drétoma (Drietoma, Trencsén vm.) határába olvadt az 1773-ban és 1786-ban szereplő Hradek."

6 Liptóújvár (Liptovsky Hrádok, Liptó vm.) szlovák neve 1920-ig Hradek/Hrádok volt."

7 Temetvény ma Hradok, szlovák neve a 20. sz. elejéig Hradek/Hrádek."

8 Martonháza (Ochtina, Gömör vm.) vagy Csetnek (Stítnik): 1787-ben Hradek erdő,"

9 ma Hrádok hegy az ochtinai aragonitbarlang felett, feltehetően a kyjaticei kultúra emléke.

12

0 Gánóc (Ganovce, Szepes vm.) határában a Hradek, újabban Hrádok nevű domb jelentős paleolit lelőhely. Névadója nyilván valamilyen későbbi korból származó erődítmény lehetett. Krivány (Krivany, Sáros vm.): A falu határában emelkedő Hradek

1

2' méretei alapján Árpád-kori kisvár lehetett. 1. még IRadek. Hradisa 1. Haradissa, Hradissa és Hradiszkó Hradiska 1. Hradistye és Hadaricska Hradissa: A nógrádi Hradistye egyik középkori névváltozata.'

2

2 Gyerk (Hrkovce, Hont vm.) és a szomszédos középkori falvak határjárásában 1256-tól többször előforduló név főbb változatai: 1256: mons Hradischa (1256), Gradissa (1277), Gradyssa (1388), Gradisahege (1335), Hradyscha (1436, 1520), Hradysthya (1507).

12

3 Györffy György az újkori Regiske-heggyel azonosítja.

124 A Korpona-patak völgye fölé emelkedő, három oldalról meredek lejtővel határolt 213 m magas hegy erődített jellege a II. katonai felméréstől kezdve minden topográfiai térképen felismerhető (3-4. kép). Őskori, minden bizonnyal bronzkori földvár állt itt. Mai neve a magyarban az eredeti név utoljára feltűnő szlovák változatából alakult ki, a II. katonai felmérés Redistje H(egy) alakja jelzi az átmenetet. Az eredetire nem is emlékeztető mai magyar név kialakulásához mindössze három-négy lépésre volt szükség: Hradistya~Hradistye> >*Radistye>Redistye>Regiske. Hradiste 1. Hradistye 113 Majtán 1972. 342., Mező 1999. 152. 114 Majtán 1972. 463. 115 Csánki 1.141. 116 Majtán 1972. 112. 117 Majtán 1972. 145. 118 Majtán 1972. 112. 119 11a: Gömör III. 136, 313. 120 Furmánek, Václav Arch. Rozhl. 35,1983. 28. 121 Mihalik József Arch. Ért. XIII. 189. 72-73. (alaprajzzal). 122 Csánki 1.100. 123 Bakács 1971. 121, 209, 214. 124 Györffy III. 189, 261.