Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Muzeológia - Madár Ximena: Hogy tovább éljen (Enteriőrkiállítás a szabolcsi Mudrány-kúriában)

506 MADÁR XIMENA A kiállítás forgatókönyvének és látványtervének elkészítésén, az enteriőrökhöz szükséges korhű és minden esetben eredeti műtárgyaknak a beszerzésén, valamint a kiállítótérnek a látványtervek alapján történő kialakításán túl, lehetőségünk nyílt az épület belső terének felújítására is. Jelentős előrelépésnek számított a teljes kiállítótér vagyon-, tűzvédelmi és elektromos rendszerének kiépítése, a nyílászárók felújítása, az új kiállításokat befogadó termek tisztasági festése, a nyitott előtér rendbetétele, és ami a legfontosabb, a kúriában korszerű fűtésrendszer került kialakításra. Az tervezett kiállítás forgatókönyve szándékosan nem hozott magával jelentős újításokat. Nem akartunk szakítani a korábbi hagyománnyal, csupán egy frissebb, látványosabb kiállítást szerettünk volna megvalósítani, egy igazán látogatóbarát környezetben, jelentős gondot fordítva a kiállított műtárgyak állagmegóvására is. A már megvalósított négytermes enteriőrkiállítás a XIX. század végi, XX. századi köznemesség kultúráját és tárgyi emlékeit kívánja bemutatni a nagyközönségnek. Ezen belül egy XIX. századi ebédlő, előszoba, férfi dolgozószoba valamint egy női szalon került kialakításra, mely az iparművészetben oly nagy népszerűségnek örvendő biedermeier, valamint az azzal még együtt élő korábbi korok művészeti, iparművészeti stílusaival ismerteti meg a látogatókat. De a forgatókönyvtől a megnyitóig igen hosszú út vezet. Ahogy a festő vagy a szobrász, úgy a kiállítástervező fejében is kirajzolódik egy tiszta kép a „műre" vonatkozóan, melyet követni próbál. A „mű" a munka során folyamatosan fejlődik, s néha teljesen átalakul. Ám ez nem baj, sőt néha így születnek a legnagyobb remekművek. így történt ez a Mudrány-kúria új kiállításainak építésekor is. A virágokkal díszített, oszlopos nyitott előtérből a szűk előtérbe lépünk, mely egykor az itt lakók számára is előszobaként funkcionálhatott. Itt kapott helyet a Szabolcsból elszármazott jelentős gyűjtő, Kun Dániel ajándéka, Scheiber Hugónak Móricz Zsigmondról készített bravúros karikatúrája, mintegy utalva az írónak a kúriában tett egykori látogatására, és a híres „Edéd"-re, melyet e látogatás ihletett. Az előtér középső ajtaján jutunk be a család egykori ebédlőjébe, azaz a fogadószobába, melynek uralkodó eleme a szoba északkeleti sarkában álló, rocaille-okkal díszített, hófehér cserépkályha. A neobarokk kályha szinte követelte újabb barokk stílusú elemek jelenlétét az ebédlőben, szemben a férfi és női szoba „tiszta" biedermeier jellegével. Másrészt elképzelni sem lehetett egy barokkos jellegű kúriát barokk stílusú bútorok nélkül. így került az ebédlő délkeleti sarkában kialakított szegmensíves falfülkéjébe az a barokk stílusú bronzból és fehér opálüvegből készült lámpa, amely egykor József nádor, Magyarország főhercegének alcsúti kastélyában lévő lámpagyűjteményéhez tartozott. Érdemes megemlíteni, hogy ebből a gyűjteményből jött létre a későbbiekben a zsámbéki Lámpamúzeum, (i. kép) A nagyszalon, vagy ha úgy tetszik fogadószoba legimpozánsabb darabja a 18. század első felében készült barokk tálalószekrény. A Belvedere Szalon Kft. még évekkel ezelőtt jutott hozzá a híres XX. század eleji építész, Román József barokk bútorgyűjteményéhez, amelynek egyik kivételes darabja volt ez a tálaló. A dúsan intarziázott, filézett, egzotikus fákat is felhasználó bútorremek a barokk legjelentősebb darabjait bemutató, Németországban 1982-ben kiadott Uwe Dobler: Barock-Möbel c. összefoglaló műben is reprodukálásra került. Ugyancsak a Román-gyűjtemény különleges darabja volt az ún. Rákóczi-szék, amelyről a gyűjtő egykori, 1910 körüli feljegyzéseiből tudjuk, hogy 11. Rákóczi Ferenc sárospataki kastélyából származott, és a fejedelem kedvelt 1. kép Mudrány-kúria - ebédlő