Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Muzeológia - Madár Ximena: Hogy tovább éljen (Enteriőrkiállítás a szabolcsi Mudrány-kúriában)

HOGY TOVÁBB ÉLJEN. 507 bútorai közé tartozott. Az eredeti kárpitozás javíthatatlanul tönkrement, ezért döntött úgy a Belvedere Szalon, hogy 18. század végi szőnyegekkel kárpitoztatja át a sima, tiszta vonalú, parasztbarokk corpust. A Rákóczi-szék fölött található, a Magyar királyságot ábrázoló színezett, kisméretű térkép 1670-ben készült, Gerardus Mercator metszetei alapján. Gerardus Mercator (15x2-1594) flamand térképész volt. Fő munkája, melyet ő tervezett és rézbe metszett az „Atlas sive cosmographicae meditationes de fabrica mundi et fabricati figura".

4 Térképgyűjteményének lemezei halála után Amszterdamba kerültek Jodocus Hondius (1543-1611) hollandi rézmetszőhöz, akitől azokat fia, Hondius Henrik örökölte. A két Hondius a térképeken nem javított, s azok változatlanul igen elterjedtek, illetve számos kiadásban jelentek meg.

5 A szabolcsi kúriában való elhelyezését elsősorban annak köszönheti, hogy Szabolcs vármegye ábrázolásának kiemelkedő fontos szerepet tulajdonított rajta a rézmetsző. Akárcsak a Móricz kép, ez is Kun Dánielnek köszönhetően került a múzeum gyűjteményébe. Szintén Román József építőművész gyűjteményéből maradt ránk a hársfából készült, gazdagon aranyozott osztrák származású 18 karú csillár. A csillár, a tálaló, a Rákóczi karszék, a Mercator térkép - ezek együttesen lettek a kúria ebédlőjének barokk jellegét meghatározó berendezési tárgyai. A többit már csak „illő" stílusban és minőségben kellett megtalálni (az ebédlőszékeket pl. Franciaországban, a komódot a barokk asztalosság egyik fellegvárában, Kassán). A Steinacker Károly kézjegyét viselő biedemier portrépáros az Antal-Lusztig gyűjteményhez tartozott. Nehéz feladatnak bizonyult a női szalon biedermeier szalongarnitúrájának a kiválasztása, végül a „győztes" darab szépsége, stílustisztasága mellett döntő érv volt az is, hogy a New York-ban 1987-ben megjelent Biedermeier c. szakkönyv reprodukálta a kanapét. (2. kép) Ugyanez érvényes a varróasztalra és a mellette lévő székre is, mindkettőt meglehetősen „romos" állapotban találta a Belvedere Szalon egy padláson, de már akkor látszott, hogy kivételes szépségű bútorok lesznek Steffel Viktor értő restaurálása nyomán. Végül így történt! S az már csak ráadás volt, hogy ezeket a bútorokat pedig az Augsburgban 1992-ben kiadott Biedermeier-Möbel c. összefoglaló mű reprodukálta. A női szalon egyik gyöngyszeme, Lötz Károly Wodianer bárónőt ábrázoló portréja, mely az egykori képtulajdonos közlése szerint, akkor készült, amikor Lötz az Andrássy úti Wodianer palota falfestésén dolgozott. Amint az a fenti leírásból is kitűnik, a tervezőket és kiállításrendezőket egy közös cél vezérelte: minőséget teremteni! Már a tárgyak kiválasztásakor is ez volt az elsődleges szempont, a festmények mindegyike jelzett festőtől származik, a szőnyegek az egykori Perzsa birodalom területéről, ezüstök Angliából, porcelánok a magyar porcelángyártás nagyjaitól (Hollóháza, Zsolnay, Herend), bútorok az Osztrák-Magyar Monarchia területéről. Elmondhatjuk, hogy a szabolcsi Mudrány-kúriában található műtárgyak mindegyike kiemelkedő darab. A műtárgyak kiválasztásakor törekedtünk arra, hogy olyan darabok kerüljenek kiállításra, amelyek a megyei nagyközönség számára ez idáig ismeretlenek voltak. 4 Duisburg 1595. 5 Révai Nagy Lexikona. XIII. kötet. Révai testvérek irodalmi intézet részvénytársasága. Budapest, 1915. 617-618. 2. kép A Mudrány-kúria női szalonja