Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - BÓNA BERNADETT: Amiről az ajtók mesélnek

480 BÓNA BERNADETT talaján maradni. Gondoljunk csak a védelmi funkciókra, illetve azon cselekedetekre, amelyek az ajtó védelmi funkcióját megerősítik: „fokhagymával kereszt alakot csinálnak"'

9, „a homlokfára 3 keresztet tett a gazda, fokhagymával"

2" - már fel is merül a kérdés, hogy mitől is kell megvédeni a házat, a ház lakóit? Természetesen számtalan példa mutatja a nép életében, hogy az ajtó nem csak két térrész határa, hanem szimbolikusan a különböző világok közti határ is, tehát sokszor a külső világtól és annak veszélyeitől a ház, illetve a házba való bejutás, a bent tartózkodás adhat védelmet. Mindennek bizonyítására Erdész Sándor gyűjtéseiben találhatunk tökéletes példákat. Ha valaki „boszorkányzajt" hallott éjfélkor és a házon kívül tartózkodott, különös dolgok történhettek vele: „Mán nem bírtam hallgatni, mert mán az izgatottságtul is felálltam, és elmentem az ablakra dörömbözni az édesanyámnak. Az édesanyám nem akart felkelni, vagy nem tudott, de nem nyitotta ki az ajtót. Hát mán nem bírtam, elmentem az ajtóhoz. Dörömböztem annyira, hogy mán-mán majdnem betörtem az ajtót. Mikor majd az a zaj elmúlott, akkor édesanyám kinyitotta az ajtót és én beestem az ajtón háttal."

1' Előfordultak az éjszakában olyan történések is, amikor jobbnak látták, ha senki sem kíváncsiskodik felőle, azonban ha valaki mégsem bírt erőt venni a kíváncsiságán bajba kerülhetett: „...éjfél körül tartott hazafele. Látja, hogy a feszületnél ott imádkozik valaki. (...) Elhatározta, hogy megnézi ki az, és akkor megszólítja. Odament, nézi, de nem látott arcvonást. Aztán tovább ment. Hátranézett, hát az alak felállt, de akkor már iszonyú magas lett. Ricu ment elől, az alak 7-8 lépésnyire utána. (...) A ház udvarából látta, hogy az alak a temetőbe ment. Mikor megfogta a kilincset, akkor nagy félelem ereszkedett rá, amit a halott eresztett rá. Nem tudott bemenni. Majd az apja belülről ki szólt, hogy te vagy az, akkor benyitott, de a nagy félelemtől csak beesett. Mikor magához tért, azt mondta neki a nagybátyja, Te láttál valamit!"

2

2 Álljon itt még egy példa a babonás történetek közül, amely a dologtiltó szabályokat az ajtók jelentőségével kapcsolja össze: „Egy asszony ó, nem érkezett nappal kenyeret sütni, hát este fűtött. Az ajtót pedig nyitva hagyta. Akkor is zivataros idő volt. Majd egy öregember tele sebekkel, véresen bement hozzá. Az asszony megijedt. Azt mondta az ember: «Hallod, te miattad mit szenvedtem. Tanuld meg, hogy ha éjszaka fűtől, akkor az ajtót zárd be.» Ha nem ment volna ki világosság, akkor nem tudtak volna legyőzni, de így levertek. Az asszony úgy megijedt, hogy néhány nap múlva meg is halt."

2

! Mindent összevetve az ajtó közelében történő viselkedési formák, cselekedetek jellegét sokszor a szocializáció során is elsajátított szabályrendszerek, normák, a tapasztalatokon alapuló érzelmek, vagy akár a hiedelmek is meghatározhatják. Az említett különböző irányú vizsgálatok azonnal megvilágítják a tárgyon keresztül történő társadalmi vonatkozású kutatások lehetőségét. Mindezen kutatási lehetőségek mellett, ha csak egyszerűen, a mai mindennapi életből merítve közelítjük meg az ajtó témakörét, akkor felfedezhetjük, hogy a tudományos munkák mellett az irodalmi művekben, vagy akár általános leírásokban is a nyílászárók nagyon sokszor viszonyítási helyként vannak feltüntetve. E mellett az ajtóval kapcsolatos kifejezésekhez sokszor érzelmi többlet is társul, gondoljunk csak a következőkre: megérkezett, befutott, betoppant, távozott, kifordult, elment, zihálva érkezett, dühödten vágta ki az ajtót, szolidan besurrant, határozottan belépett, stb. Ugyanakkor az ajtókkal kapcsolatos viszonyítás és érzelmi többlet mellett megjelenik az ajtó által elválasztott terek jellemzője, a terek érzelmi többlete, az általuk rejtett lehetőségek, hangulatok megfogalmazása: „Advent első vasárnapján, mielőtt még belépne az ember e kolostor-múzeum falai közé, a múlt árnyai gyúlnak fel képzeletében."

2

4 19 Kovács Lajos: Nyíregyházi tanítóképző növendékek gyűjtése 1922-1923. In: JAMNA, ltsz. 129-67, 1922-1923. 11. 20 Jakab Ilona: Vegyes néprajzi gyűjtés, Nagycserkesz. In: JAMNA, ltsz. 65-67, 1956. 50. 21 Erdész Sándor: Babonás történetek és egy mese Nagykállóból. In: 1AMNA, ltsz. 82-67, 1957. 7-8. 22 Erdész Sándor: Babonás történetek (jelentés), Kállósemjén. In: |AMNA, ltsz. 96-67,1958. 5-6. 23 Erdész Sándor: Babonás történetek (jelentés), Kállósemjén. In: JAMNA, ltsz. 96-67,1958. 4. 24 Németh Péter: Nyírbátori Advent. 521. In: JAMÉ 48. Nyíregyháza, (2006.) 521-524.