Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Néprajz - BÓNA BERNADETT: Amiről az ajtók mesélnek
478 BÓNA BERNADETT Az ajtó mint kiválasztott tárgycsoport kutatásának megközelítése is számtalan irányból történhet. Ha csak a különböző korok, társadalmi rétegek hajlékait, otthonait, vagy a közösségi épületeket tekintjük, akkor az ajtók kutatása végtelen számú feladatot tár elénk. A kutatás kezdetén két lehetőség állhat fenn: az egyik szerint a tárgyak adottak és a kutatás első lépései során a korukat, illetve a társadalmi helyzetüket kell meghatározni. A másik lehetőség, hogy a kutató választja a kort és a társadalmi réteget, így behatárolja a vizsgálat körébe kerülő tárgyakat, ajtókat. Mindkét lehetőség fennállása után a kutató további feladata, hogy a tárgyra, tárgycsoportra vonatkozó - még mindig széles - vizsgálatok alternatíváit szűkítve kitűzze a célhoz vezető irányvonalat. Véleményem szerint egy tárgy néprajzi vizsgálatakor átfogó műtárgyvizsgálatra van szükség, amelyhez a több szempontú kutatások elengedhetetlenek. „Ezeknek a kutatásoknak az átláthatóságához egy rendszer felállítására, egy átfogó vizsgálati struktúrára van szükség, amely a tárgy létezéséből indul ki és vezeti a kutatások menetét, illetve a megfelelő szempontok szerint csoportosítja azokat. 1 2 A struktúra által felvázolt kutatási irányok segítségével alapcél lehet egy utópisztikus elképzelés, miszerint egy a múltat reprezentáló tárgyról minden lehetséges témakörben mindent megtudunk." 1' A tárgy vizsgálatának módszereit tekintve két nagyobb csoportot definiálhatunk: a tárgyi szempontú, illetve a társadalmi szempontú vizsgálatokat. A tárgyi szempontú vizsgálatok a tárgy fizikai jellegű vizsgálataira irányulnak. Felmérhetjük és lejegyezhetjük a tárgy jelen fizikai állapotát, méreteit, megvizsgálhatjuk alapanyagait, készítési technikáját, illetve mélyebb vizsgálatokkal megállapíthatjuk a pontos korát, a rajta tett változtatásokat, illetve szerkezeti fejlődése szerint besorolhatjuk egy rendszerbe. Ezen vizsgálatok elvégzésekor mind a néprajzos, mind a régész a restaurátorok szakmai tudására is rászorul. A társadalmi szempontú vizsgálatok a társadalmi jelenségek sokrétűsége által sokkal több kutatási irányt, lehetőséget mutatnak. Alapvetően ebbe a kutatási csoportba sorolhatunk minden olyan kutatást, amely a tárgyat konkrétan a társadalomhoz köti. Ilyen szempontból fontos lehet a tárgy készítőjének felkutatása, a mester társadalmi helye, a tárgy készítésének, eladásának körülményei, a tulajdonos, tulajdonosok feltárása, a tárgy eredeti és másodlagos funkcióinak megállapítása, a tárgy és a tulajdonos pszichológiai kötődése. Ha ezen kérdések konkrétan egy adott tárgyhoz kapcsolódóan megválaszolhatóak, az nagyszerű és egyedi konstelláció, azonban az esetek többségét tekintve ennek kevés a realitása, így az említett kutatott területeket legtöbbször általánosságban kell érteni. Az általánosságban értelmezett kérdéseket kiegészíthetjük a tárgy használatának idejével, a tárgy társadalmi szerepével, a kor technikai fejlettségével, a divat befolyásoló hatásainak megállapításával. Ezen felsorolásokat kibővíthetjük tárgyi és társadalmi szempontból is egyaránt, ha konkrétan az ajtóra mint vizsgált tárgyra koncentrálunk. A tárgyak, így az ajtók, illetve a hozzá tartozó tárgyak vizsgálatakor azok funkciójának definiálása elengedhetetlen. Az adott tárgyak funkciójának elemzésekor természetesen ki kell térni mind az elsődleges alapfunkciók, mind a másodlagos mellékfunkciók elemzésére. Az ajtók alapfunkciója egyértelműen meghatározott, ami szerint: egy helyiség nyílását zárják le. Az ajtóhoz köthető tér, illetve a hozzá tartozó tárgyak alapfunkciója szintén részletesen definiálható. Azonban más szemszögből megvilágítva ezeket a tárgyakat, pontosan elhelyezkedésükből eredően van köztük egy nagyon jelentős egyezés: mindegyikük két térrész között, egyfajta határon helyezkedik el. Ez mind a tárgyi, mind a társadalmi vizsgálatok során fontos szempont. Az ajtók elhelyezkedésének meghatározása a néprajzi kutatások során egyértelmű, nem okoz nagyobb jelentőségű, megoldandó kérdéseket. Azonban a régészek munkája során azt gondolom, ezen tény meghatározása komolyabb kérdéskört, problémakört vet fel. A régész egy-egy ásatás során, vagy ásatási dokumentációk 12 A kutatási struktúra továbbgondolását, kifejtését, tehát a tárgyi és társadalmi kutatások struktúrájának „fa szimbólumát" lásd Bóna Bernadett: „«Fizikai határpontok - szimbolikus események.» Lakótérbejáratok / lakótérnyílások összetett néprajzi vizsgálata" című munkájában. Doktoriskolák 111. Nemzetközi Konferenciája. Határátlépések. Kolozsvár, 2010. augusztus 26-27. előadásainak szövege - megjelenés alatt. 13 Ezzel az utópisztikus elképzeléssel olyan tudományos célt tűzhetünk ki magunk elé, amelyről tudjuk, hogy elérhetetlen, azonban azt is tudjuk, hogy e kijelölt cél eléréséhez vezető út azokból a törekvésekből áll, amelyeknek eredményei a tudományt előrébb mozdíthatják.
