Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - BÓNA BERNADETT: Amiről az ajtók mesélnek

AMIRŐL AZ AJTÓK MESÉLNEK 479 vizsgálata során azt is megfigyeli, hogy a vizsgált terület egykori épületmaradványai mit mutatnak, mettől meddig tartottak az épület, egy-egy helyiség falai, hol lehetett a bejárat, tehát az egykori ajtónyílás, küszöb, ajtókeret, esetleg ajtó. Többek között ezt tette Németh Péter is - ha nem is konkrétan, de érintőlegesen - az 1967-ben megjelent „Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori (X1-X11I. századi) földvárai és monostorai" című munkájában, ahol az egyes alaprajzok is górcső alá kerültek: „Ugyanakkor az utóbbi alaprajz az É-i oldalon a két ajtó mellett két ablakot is feltüntet."

14 Tárgyi szempontból nagyon fontos annak meghatározása, hogy az adott ajtó vagy ajtók hol helyezkednek el, milyen tereket választanak el: a külvilágot az épület belső terétől, vagy az épület belső terén belül különböző használatra kijelölt tereket. Társadalmi szempontból ehhez kapcsolódóan nagyon fontos, hogy az elválasztott, illetve az összekötött tereknek milyen, a társadalom által általánosan elfogadott szabályrendszere van, melyek az egyes terekhez kapcsolható viselkedési normák, illetve az adott terekhez milyen érzelmi kötődések járulnak. Mindez a lakóházak és a közösségi épületek tekintetében is igaz, hiszen lakóház esetében más érzésekkel lépünk be egy barát vagy egy ismeretlen házába, illetve ha a közösségi épületekre gondolunk, egyértelmű, hogy másképpen lépünk be egy templomba, egy iskolába vagy egy kocsmába. Visszatérve a lakóházak példájához: fontos, hogy a különböző társadalmi rétegek tagjai mit engednek meg maguknak egy lakóház ajtajának közelében belépéskor, távozáskor. Ki hogyan jelzi érkezését, tiszteletét, legyen az kopogás, köszönés, vagy az ajtótól való távolság, ahol megáll. Klasszikus példája ennek a koldus érkezése, akiről tudjuk, hogy a küszöbnél beljebb csak ritkán lépett, ritkán engedték. Mindezek mellett annak is megvolt a rendje, hogy a ház lakói hogyan jelezték, hogy a betérő jókor jött-e vagy sem, szívesen látott vendég-e vagy sem.'

5 A jelzések természetesen lehettek verbális vagy non-verbális jelek, amelyeket sokszor egy idegen - aki nem az adott közegben, faluban szocializálódott - nem is biztos, hogy értett. Továbbá nem csak akkor figyelhetőek meg különböző cselekedetek, amikor valaki érkezik, hiszen a család belső rendjének, életének, az egyes személyek cselekedeteinek is konkrét meghatározója vagy viszonyítási helye lehet a bejárat, az ajtó. E tárgyhoz, illetve helyhez egyszerű fizikai jellemzői miatt kapcsolódtak például a lakóházban történő egyes munkafolyamatok: „az ajtó sarkába be van verve egy szeg, erre akasztják a madzagot, amire fel van fűzve a dohány, és csomózáskor erről húzgálják le. "'

6 Ugyancsak a fizikai jellemzők miatt a munkát kísérő játékok is kapcsolódhattak e területhez a házban: „játékok a csomózóban: (...) Zsineget feszítettek az ajtó elé belülről meg hajtották őket kifelé azt estek egymás hegyibe, csomóba. Azt ütötték őket."'

7 A szokások területén a lakodalmi szokások vizsgálata során találhatunk számos olyan példát, amelyek az ajtó közelében, a családi vagy akár a falubeli normáknak megfelelő rendben játszódtak le. E példák közül egy: „Mikor megérkeznek az esküvőről a vőlegényes házhoz (...) A házba nem akarják beengedni a násznépet. (...) A vőfély így felel: «Nem vagyunk mi rablók, sem török, sem tatár / Kezünk közt van egy szép mátkapár / Legyenek szívesek őket (beengedni) befogadni / Mi sem fogunk érte adósok maradni.» Ekkor beengedték őket."

,

s A közösségi szabályrendszer és norma mellett nagyon fontos az egyén érzelmi hozzáállása az egyes épületekhez, terekhez, amely a szocializáció hozadéka mellett sokszor az egyén tapasztalatán alapszik. Emellett mind a közösség, mind az egyén szempontjából elengedhetetlen, hogy megvizsgáljuk, hogy az adott lakóháznak vagy bármilyen más épületnek esetlegesen milyen szimbolikus jelentései vannak. A bejárattal, ajtóval kapcsolatos szimbolikus jelentések vagy másodlagos funkciók is szerteágazó irányba mutatnak, hiszen az élet számtalan területét felölelik. Az ajtóval kapcsolatosan a paraszti élet összességéből ki kell emelni a hiedelmeket, babonákat, amelyek kutatása során már nem lehet szimplán a racionalitás 14 Németh Péter: Szabolcs és Szatmár megyék Árpád-kori (X1-XI11. századi) földvárai és monostorai. 96. in: Jósa András Múzeum Évkönyve (továbbiakban: JAMÉ) 10. (1968.) 91-102. 15 Gunda Béla: A társadalmi szervezet, a kultusz és a magyar parasztszoba térbeosztása. 247-268. in: MTA Nyelv és irodalomtörténeti Osztályának Közleményei XVII. 1961. 247-268. 16 Nagy Dezső: Demecseri vegyes néprajzi gyűjtés. In: jósa András Múzeum Néprajzi Adattára (továbbiakban: JAMNA), ltsz. 7-67,1950.40. 17 Nagy Dezső: Berkeszi vegyes néprajzi gyűjtés. In: JAMNA, ltsz. 9-67, 1950. 16. 18 Sopronyi Magda: Vegyes néprajzi gyűjtés, Nagydobos. In: JAMNA, ltsz. 74-67 1954. 35.