Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - BÓNA BERNADETT: Amiről az ajtók mesélnek

AMIRŐL AZ AJTÓK MESÉLNEK 477 Tiszára néző kapuja lehetett. (...) Mindenesetre ez az út is, mint a nyugati kapu előtt megfigyelt, szintén a Tiszához vezetett, tehát a földvárnak két tiszai kapuja volt. Meglátásom szerint konkrétan az ajtók tárgycsoportjának továbbiakban felvázolt kutatási irányvonala kifejezetten a tárgyakkal foglalkozó muzeológusok szemléletmódjának megközelítési formája. Ha egy tárgy vizsgálatát mikroszintűnek nevezzük, akkor egy tárgycsoport vizsgálata makroszintűnek nevezhető. Ezzel párhuzamosan, ha egy ember analízise

9 mikroszintű kutatás, akkor makroszintű kutatás lehet egy társadalmi réteg analízise. E szemléletmódokat párhuzamosan egymás mellé állítva azt mondhatjuk, hogy egy tárgy vizsgálata összekapcsolható egy ember analízisével, illetve egy tárgycsoport tanulmányozása összeköthető (valójában ritkán választható el tőle) egy társadalmi réteg analízisével. Mindezek mellett egyetlen tárgy vizsgálata is köthető egy társadalmi réteghez, hiszen egy tárgy is reprezentálhat egy társadalmi réteget, ha az adott tárgy jellemzőit a tudományos elvárásoknak megfelelően általánosítjuk. Ezt a gondolatmenetet továbbvezetve sokszor egy tárgy kutatása mint mikrokutatás vezethet egy társadalmi réteghez, tehát makrokutatáshoz. Természetesen a tárgyak, tárgycsoportok - jelen esetben az ajtók - vizsgálhatóak konkrét objektumként, illetve általánosságban. A konkrét objektumok, tárgyak analízise konkrét példát eredményez, amelyből az általános társadalmi működésekre következtethetünk. Azonban a tárgyak általános tanulmányozásai során gyakran kerül a kutató olyan helyzetbe, hogy az adott témához kapcsolódó szakirodalmi munkák, leírások nem tartalmaznak minden szükséges adatot, pl.: település, év, adatközlő neve, életkora, társadalmi helyzete. Ezen alapadatok hiányában mind az információkat lejegyzett szerzők, mind a további kutatók csak általánosítani tudják az adatokat. E két típusú általánosítást végiggondolva, egy kutatás során a kritikai szemléletmód elengedhetetlen, hiszen jelentősége van annak, hogy konkrét példákon keresztül általánosítunk, vagy már egy általánosított adatot felhasználva tovább általánosítjuk azt más szemléletmódok, kutatási témák szerint. Nem beszélve a példák típusáról, számáról, a mintavételről és sorolhatnánk tovább a nagyon fontos kritériumokat. Az ajtókkal kapcsolatban tény, hogy minden olyan épület, helyiség, amely rendelkezik valamilyen nyílással, bejárattal, nagy számban ajtót vagy másképp elnevezett nyílást lezáró eszközt

1

0 is tudhat, vagy tudhatott magáénak. Kérdéses, hogy a nyílászáró - jelen esetben az ajtó - és annak részei mint tárgyak vizsgálhatóak-e önállóan, vagy csak a hozzá tartozó épülettel együtt, annak kontextusában? A válasz összetett. Véleményem szerint a lakóházak ajtói és a hozzájuk tartozó elemek külön-külön is vannak olyan önálló tárgyak, amelyek bármilyen vizsgálat tárgyát képezhetik. Értelemszerűen ha bármilyen egyszerű tárgyat tágabb kontextusban vizsgálunk, többet tudunk meg róla, illetve a társadalomról, a kultúráról, amelyet képvisel. így például ha egy ajtó pántjának rögzítő szögét megvizsgáljuk, akkor természetesen figyelembe kell vennünk a pántot, az ajtó többi szerelvényét, magát az ajtót, a ház többi nyílászáróját, végül magát a házat. Tovább gondolva e logikát: a ház környezetét, az adott települést, a tájegységet, ahová a település tartozik, a régiót, az országot, vagy akár a nyelvterületet is a vizsgálatunk körébe vonhatjuk - és sorolhatnánk az egyre táguló kutatási kört, ha arra módunk van. E gondolatmenetet megfordítva a tágabb kontextus meghatározó lehet a nyílászárók, ajtók, illetve azok legapróbb elemeinek tulajdonságaira irányuló feltárásban is. Ezek az összefüggések főként a társadalmi vonatkozású kutatások területén szolgálhatnak jelentős adatokkal, hiszen az adott épületek ismert jellemzőin keresztül maguk a nyílászárók és elemeik is könnyebben elhelyezhetőek egy társadalmi közegben, hierarchiában, vagy akár korszakokban, fejlődési szakaszokban. Mindent összevetve „minél többet tudunk az adott tárgy körülményeiről, annál egyedibb lesz, és annál szélesebb látókörben informál minket a múltról, a vizsgált kultúráról, a társadalomról."" 8 Németh 1983. 241-248. 9 Legyen az például néprajzi életútkutatás, vagy bármely olyan kutatás, amely az embert, tehát egy személyt állít középpontjába, és eredményeivel kiegészítheti azokat a meglévő információkat, vagy választ adhat a kutatás során azokra a felmerülő kérdésekre, amelyek az ember és a társadalom kapcsolatára, illetve a személyen keresztül megismerhető kultúrára vonatkoznak. 10 Továbbiakban: ajtó. 11 Bóna Bernadett: Ablakzárak a Sóstói Múzeumfaluban. In: Jósa András Múzeum Évkönyve 2011. - megjelenés alatt.