Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Néprajz - BÓNA BERNADETT: Amiről az ajtók mesélnek

476 BÓNA BERNADETT „...egyik munkásunk huncut arccal állt elém: - Mit adna, doktor úr, ha a cserepeken meg a csontokon kívül más is előkerülne itt? Tudtam, hogy valamit szorongat a kezében, s ha ez korhatározó értékű lenne, bizony kijárna mindenkinek egy­egy pohár sör ebben a tikkasztó júliusi melegben. A sörben hamarosan megegyeztünk, ez a fajta huncutság hozzá­tartozik a munkához, de amikor szétnyíló tenyerében megláttam a bronzcsontot, keveselltem is az ajánlatomat."' 1 A szakmuzeológusokat összekötő közös pontok: a múlt, a tárgy, illetve ezek mellett a kialakult társ­tudományok, amelyek a múlt és a múlt tárgyainak kutatását segítik. Egy konkrét tudományon, illetve a társtudományok mindegyikén belül a kultúrakutatás számtalan lehetőségei közül az, amely a múltat rep­rezentáló tárgyakon alapszik, több irányú lehet. Természetesen a múlt egyetlen szakaszának, egyetlen tár­sadalmi rétegének kultúráját sem lehet úgy leírni, reprezentálni, átörökíteni a jelen, a jövő számára, hogy az mindent átfogó, teljes részletességű legyen. A múltra vonatkozó kutatásokat, illetve azok eredményeit egyenesekkel szemléltethetnénk, amelyek hálót alkotva illusztrálnák azt a tudásmennyiséget, amelyet a múltról halmozunk fel. 5 A háló metszéspontjai a különböző kutatások egyes eredményeinek több irányból, tudományosan alátámasztott helytállóságát igazolnák. Ilyen érintkezési pontok kialakulhatnak a néprajzi és a régészeti kutatások között is: „Tehát a sánc tetejének külső peremén hajdan fél méter vastag, függőleges gerendákból álló mellvéd húzódott. A gerendákat minden bizonnyal vesszőfonással erősítették egymáshoz és a felgyújtás ellen agyagtapasztással borították, valahogy úgy, ahogy parasztságunk még nem is olyan rég a «pacsitos» (paticsos) házfalakat." 6 A megszámlálhatatlan kutatási irányvonal között vannak olyanok, amelyek a múlt egy szeletét vizsgálva egy adott társadalmi réteg által használt, különböző tárgyakból álló tárgycsoportokat analizálják, figyelve tehát a befolyásoló hatásokra, az addig ismert kutatási eredményekre, amelyeket az adott tudományon vagy a hozzá kapcsolható társtudományokon belül értek el a kutatók. Ilyen kutatások lehetnek a régészek által feltárt területek tárgycsoportjainak vizsgálatai az épület falának rekonstruálásától a legapróbb cseréptöredé­kig, amely információval bír. Más szakmuzeológusok azonban eltérő perspektívából közelítik meg az általuk kutatásra kiválasztott múltat. Például egy adott tárgyból álló tárgycsoportot vesznek górcső alá, így vázolják a tárgytípus változatosságát, egyediségét, azonosságait, illetve fejlődését, ezzel együtt társadalmi szerepét, társadalmi hierarchiáját is figyelembe véve. Más szóval mind a tárgyi, mind a társadalmi vonatkozású kutatá­sokat egy tárgyból, tárgycsoportból kiindulva végzik. A jelen esetben középpontba helyezett tárgycsoport, ahogyan az a címből is kitűnik: az ajtók. 7 Mint minden tárggyal, ezekkel a tárgyakkal kapcsolatosan is más jut eszébe a régésznek és más a néprajzosnak, illetve - szakmai és emberi tapasztalatainkat egyaránt figyelembe véve - szintén eltérőek lesznek e tár­gyakkal kapcsolatos gondolati irányvonalaink. Azaz mindenkinek másról fognak „mesélni" azok a bizo­nyos ajtók vagy hasonló funkcióval bíró terek, tárgyak, így mindenki mást fog „mesélni" róluk. E tárgycsoport kutatására eddig kevesen figyeltek, és akkor is általában csak érintőlegesen; a kutatás - sok­szor mellékes - részeként jelentek meg az ajtókhoz, a bejáratokhoz, illetve a hozzájuk kapcsolható, hasonló funkciójú térhez és tárgyakhoz köthető információk. Ezek általában a régészeti kutatások során is járulé­kosan felbukkanó adatok, amelyeket speciálisan az adott tárggyal foglalkozó kutató kiszűr egy-egy - más perspektívából, más koncepció által kialakult - kutatási eredményből, és felhasználva az adatokat beépítheti saját koncepcióján alapuló kutatásaiba. „A sáncba félköríves boltozattal készített, irtókapával vájt pince... a földvár belsejéből nyíló bejárata régen el­tömődött. (...) A földvár bemutatásakor szóltunk arról, hogy a sáncokat három helyen áttörés szakítja meg. Egyik közvetlenül a sáncátvágás közelében található, s erről már az első évben megtudtuk, hogy a földvár egyik, 4 Németh 1983. 243. 5 Nem pedig egy síklap, amely végtelen pontok sokaságából áll, amelyek egymást érintve összeérnek. 6 Németh 1983. 249. 7 Ajtók és ami az ajtóhoz kapcsolható: bejárat, küszöb stb., 1. később.

Next

/
Thumbnails
Contents