Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Helytörténet - LAKATOS SAROLTA Kállay Miklósné miniszterelnökné halála és a nyoma veszett családi vagyon „Vagyonvédelem" avagy eltulajdonítás?

455 LAKATOS SAROLTA Kállay Miklósné miniszterelnökné halála és a nyoma veszett családi vagyon „Vagyonvédelem" avagy eltulajdonítás? Nagykállói Dr. Kállay Miklós (*Nyíregyháza, 1887.01.23. - t New York, 1967.01.14.) m.kir.miniszterelnök (1942-1944), 1914. szeptember 7-én Nyíregyházán vette nőül nagykállói Kállay Helént (*Nagykálló, 1894.05.01. - t Budapest, 1945.02.07.).

1 „Kora gyerekkori barátság és szeretet fűzött össze, úgyszólván együtt nőttünk fel, már amennyiben egy hét évvel fiatalabb leány és fiú viszonyáról ezt mondani lehet. Nagyon szerettük egymást, tulajdonképpen mindenki akarta ezt a házasságot, közmegelégedést keltett. Nagykállóba költöztünk, szépen berendeztük az apósom

2 ottani régi házát, és nagyon boldogan éltünk. Hamarosan jöttek a fiúk, Kristóf, Miklós, András."' Kállay Miklós 1944. március 19-ig sikeres életpályát futott be: főszolgabíró, főispán, kereskedelemügyi államtitkár, földművelésügyi miniszter, az Országos Öntözésügyi Hivatal elnöke, végezetül Magyarország miniszterelnöke volt. Igen boldog családi életüket, anyagi egzisztenciájukat kettétörte hazánk német megszállása, Kállay Helén pedig 1945-ben életét vesztette. A német megszállást követő napon (1944.03.20.), a miniszterelnökségi palotát körülvevő SS katonák markából, Kállay Miklós a családjával (felesége, három fia, menye és kisunokája) a miniszterelnökségi óvóhelyen át, a Várhegy alatti alagútból a királyi palotába, a Kormányzó rezidenciájára menekült. Onnan hívta fel Kececi, Sevket Fuat magyarországi török követet (1943.10.21-től 1945 elejéig): fenntartja-e az előző napon tett nyilatkozatát, hogy vendégjogot biztosít számára. Igenlő válaszát követően, Kállay Miklóst a külügyi titkára, Fáy-Halász Gedeon autóval a Rózsadombon állott török követségre vitte.

4 Családja továbbra is a Kormányzó védelme alatt maradt. A török követ és felesége rendkívüli kedvességgel fogadta a miniszterelnököt. 1944. október elején döntötték el, hogy Kállay Miklósné is átköltözik a török követségre, a követné személyesen ment érte a Várba. Azt is megengedték, hogy a követségre szállíttassa a miniszterelnökségről és a pesti lakásukból a már korábban a Várba átmentett értékeiket, fontosnak ítélt holmijukat, családi iratokat, stb.

5 Ismert, hogy a nyilasok és az SS kényszerítésére, 1944. november 19-én délután 16 órakor Kállay Miklós elhagyta a török követséget: Belügyminisztérium, Sopronkőhida, Mauthausen, Dachau, Dél-Tirolon át Capri szigetén nyitották meg előtte az amerikaiak a börtönajtót. Magyarországra életében nem térhetett haza, az általa épített kállósemjéni családi kripta ajtaja csak 1993. április 17-én nyílt meg koporsója előtt. Időközben testőr főhadnagy András fiát (1919-1995) Mauthausen haláltáborba zárták, az amerikaiak szabadították fel, jogász végzettségű Miklós fia (1918-1996) kilenc és fél évet töltött szovjet hadifogságban, az elsőszülött Kristóf (1916-2006), Kalmár Károly erdélyi menekült szórványlelkész álnéven reverendában bujkált, egyidejűleg bujtatta feleségét és karon ülő András fiát. A családot összetartó szerető feleség és édesanya így maradt teljesen egyedül, férjéről és fiairól szóló hírek nélkül a török követségen, Budapest bombázása idején. Kállay Miklós bátyjának, dr. Kállay Tamásnak a felesége: nagykállói Kállay Ágotha (1903-1978) többször felkereste Helén sógornőjét a követségen. „1944. Karácsonyán is ott kellett volna vele ebédelnem, de már 1 Mindketten a nagykállói Kállay família napkori főágán találhatóak, de dr. Kállay Miklós a főágalapító Ferenc György nevű fiának (*1721), Kállay Helén pedig a harmadszülött Ferenc (*1727) fővonalának leszármazója. 2 Apósa: nagykállói dr. Kállay Rudolf (1853-1920) nagykállói, majd nyíregyházi kórházigazgató főorvos. Egykori házukban ma öregek otthona van. 3 Dr.Kállay Miklós írógépen írt, dátum és aláírás nélküli feljegyzése, visszaemlékezése az 1912-1932 közötti saját életútjáról. 4 Kállay Miklós: Magyarország miniszterelnöke voltam 1942-1944. Bp., 1991. II. kötet, (továbbiakban: Memoár) 198, 279. 5 Memoár 222-223.