Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)

Helytörténet - BENE JÁNOS: Hadik-huszár hagyományőrzés Nyíregyházán a két világháború között

HADIK-HUSZÁR HAGYOMÁNYŐRZÉS NYÍREGYHÁZÁN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 451 1931 augusztusában a még akkor élő 14-esek elhatározták, hogy az ezrednapot az ezrednek a városba való bevonulása (1891. november 3.) emlékére november 3-ára teszik át, ugyanakkor kérelemmel fordultak a képviselőtestülethez, hogy a város temetőiben nyugvó 7 volt 14-es tiszt számára a képviselőtestület díszsírhelyet adjon. A város nagylelkűen 10 személyes díszsírhelyet engedett át, ahová október végén az áttemetések megtörténtek.

12 (Ezt a sírhelyet napjainkban a )ósa András Múzeum mellett működő Magyar Huszár Alapítvány gondozza.) Az 1931-es ezrednap nagy találkozója volt a huszároknak. A régiek közül nem egy a „boldog békeidők" egyenruhájában jelent meg, nem kis feltűnést keltve az utcákon. A 14-esek mellett felvonult a Hadik huszárok teljes tisztikara Wack Károly ezredparancsnokkal az élen. Reggel kilenc órakor gyülekezett az ünneplő közönség a tiszti kaszinóban. „A régi bajtársak gazdag emlékek felidézésével járják be a tiszti kaszinó rég nem látott termeit, amelynek gazdag portrégyűjteménye a híres 6. wiirttembergi huszároknak és más ezredeknek egykori tulajdonosait, történelmi becsű emlékeit őrzi. Itt van a kormányzó nagy portréja mellett Hadik András grófnak és az egykori ezredek tulajdonosainak, külföldi uralkodóknak, hercegeknek sokszor százados múltból fennmaradt arcképe s az egyik falról Savoyai Eugén herceg páncélos alakja néz a messze múltból reánk. Nyíregyháza egyetlen galériája ez a kaszinó, amelynek termei a hadsereg történetének nagy etapjairól szólnak." - olvashatjuk a helyi sajtó, a Nyírvidék hasábjain. A gyülekezés után a kaszárnya területén tábori misét celebráltak, majd a jelenlévők megkoszorúzták a turulos emlékművet. Innen a Morgó temetőbe vitt az út, ahol Vétsey Ede'

5 altábornagy (1891-ben 14-es huszár főhadnagy) koszorúzta meg bajtársai sírját. A kegyeletes ünnepség után ezredgyűlést tartottak a Városházán, azt pedig a tiszti kaszinóban társas ebéd követte. A jelen lévő katonák és civilek közösen idézték fel a 14-esek emlékét, számos pohárköszöntőt szenteltek a katonák és a polgári társadalom közötti jó viszonynak, valamint a 14-esek és a Hadik huszárok bajtársias kapcsolatának.'

4 A Hadik huszárok 1936. október 17-én rendezték meg az ezrednapot, melyen részt vett Perczel Olivér'

5 tábornok, lovasdandár parancsnok és dr. Hász István'

6 tábori püspök is. A tábori mise után az újoncok eskütétele következett, majd Mészáros Gyula'

7 hadnagy ismertette a Hadik huszárok történetét. Ezután az ezred a turulos hősi emlékműhöz vonult, s a jelenlévő polgári és katonai előkelőségek koszorút helyeztek el, majd a frissen felesküdött újoncok díszmenete következett. A Hunyadi induló pattogó ütemére „...az alig 11 napos kiképzésben részesülő huszárok lába alatt szinte dübörög az édes magyar föld. Most látni meg, mit jelent v. Béldy'

s ezredes rövid szereplése a nyíregyházi huszárok ezredében. Mintha egy lélek tengelye körül forogna a tisztikar és a legénység érzelemvilága. Elég az ezredparancsnok egy pillantása ahhoz, hogy lelkes erővel lendüljenek a karok, feszüljenek a lábizmok, szeretettől duzzadva domboruljanak a mellek és egy szebb jövő reményében nyílt és férfias tekintettel büszkén vetődjenek a fejek..." Az ünnepség a tiszti kaszinó termeiben tartott díszebéddel fejeződött be.'

9 1940-ben a decemberi katonai esküt a szokásosnál is nagyobb ceremóniával rendezte meg az ezred. December 19-én esküdtek fel az októberben bevonult újoncok, akik előtt Ehrlich Géza

2

0 ezredes, ezredparancsnok beszélt a Hadik huszárok és az elődök történetéről, majd Darnay Hubert

2' őrnagy olvasta elő az esküt. A turulos hősi emlékmű megkoszorúzása után díszebéd következett, s a főhelyen egy gyönyörű ezüstserleg ékeskedett. Ezt a serleget v. Béldy Alajos dandárparancsnok kezdeményezésére a Hadik-huszárok előezredeinek (az egykori magyar királyi 111. honvédkerület területéről sorozott 2. és 5. honvéd huszárezred 12 SzSzBMÖL. V.B.77. VI. 105/1931. 13 Életrajzát lásd: A magyar huszár. A magyar lovaskatona ezer évének története. Budapest, 1936. Arcképcsarnok 4. 14 Nyírvidék, 1931. november 5. 3-4. (Az ezrednap a Honvédségi Közlöny 1931. 20. száma szerint hivatalosan október 16. lett.) 15 Életrajzát lásd: Dobos Gyula: A Perczelek. Szekszárd, 2001. 419-422. 16 Életrajzát lásd: Magyarország a II. világháborúban. Lexikon A-Zs. Budapest, 1997. 157. 17 Életrajzát lásd: Bene-Szabó 2006. 190. 18 Életrajzát lásd: Bene-Szabó 2006. 44. 19 Nyírvidék, 1936. október 18. 2-3. 20 Életrajzit lásd: Bene-Szabó 2006. 80. 21 Életrajzát lásd: Bene-Szabó 2006. 68.