Juan Cabello - C. Tóth Norbert (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való / Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére (A Jósa András Múzeum kiadványai 68. Nyíregyháza, 2011)
Helytörténet - BENE JÁNOS: Hadik-huszár hagyományőrzés Nyíregyházán a két világháború között
452 BENE JÁNOS és a császári és királyi kassai 6., illetve temesvári 7. hadtest területéről sorozott 3., 6., 12., 14., 15., és 16. huszárezred) bajtársai ajánlották fel. Ezt a serleget adta át a készíttetésével megbízott Füzesséry Elemér 1 2 alezredes Ehrlich Géza ezredesnek a magyar katonaiélek oszthatatlan egységének kifejezéseként. A mintegy 30 cm magas ezüstserleg talpán a nyolc huszárezred babérkoszorúba foglalt jelvénye látható, melyek egy-egy ezüstszalagon nyugszanak. A szalagok a serleg törzsén összefonódnak, s felül egy lánc kapcsolja őket össze. A serleg felső peremén felirat: „M. kir. Hadik András 4. honvéd huszárezred.", míg a talpra az alábbiakat vésette Darnay őrnagy, a serleg tervezője: „Az előezredek évszázados fényes lovas hagyományai erősítsék összetartozásunkat." Ugyanezeket hangoztatta serlegbeszédében Béldy tábornok is. 2' 1941. november 9-én kétszeresen is ünnepelt Nyíregyháza és a Hadik huszárezred. Ötven éve annak, hogy a 14-esek a városba érkeztek, s csak néhány napja, hogy a huszárezred visszaérkezett a keleti frontról. Délelőtt 11-kor a laktanyában a turulos emlékmű előtt gyülekezett az ünneplő tömeg. Az emlékművön a régi feliratok alatt aranybetűk hirdették, hogy az egykori 14-esektől a Hadik-huszárok vették át a magyar katonaerő szimbólumát. Jobb oldalon az ezred nagy harcainak színterei voltak olvashatók: Halajkovce, Bug menti harcok, nyikolajevi csata, Dnyeper védelem, középen: 1941., míg a baloldali mezőben ez állt: Gróf Hadik András 4. honvéd huszárezred. Az emlékmű alatt 4 egykori 14-es huszár a régi egyenruhában állt díszőrséget, mellettük tábori barnában 4 Hadik-huszár. Az emlékművet v. Vattay Antal 2 4 vezérőrnagy, lovasdandár-parancsnok adta v. Makay István 2 5 ezredesnek, a huszárezred parancsnokának. Beszédében ezeket mondta: „Nekem jutott az a szerencse, hogy mint fiatal tiszt a 14. huszárezreddel indulhattam a világháborúba és most 27 év után dicsőségre vezethettem a dandáromhoz tartozó utód ezredet. A múlt és jelen, a régi és mostani hősök áldozatkész halála összekapcsolja az elő- és utódezredet elválaszthatatlan közösségbe, mely szoros együvé tartozás, a hagyományok érdekében megköveteli annak külső megnyilatkozását. Mi régi 14-es huszárok ezért átadjuk e hősi szobrot nektek, Hadik-huszárok. Legyen ez a kemény kő a Ti hősi szobrotok is! Hirdesse örök időkre, az 50 év előtt ide bevonult 14-es huszárok és a most Oroszországból dicsőségesen visszatért 4-es huszárezred soha meg nem szűnő hősi lovasszellemét." 2 6 1942 nyár elején az emlékművet kiegészítették az obeliszk két oldalára helyezett márványtáblákkal, melyekre az 1941-ben hősi halált halt Hadik-huszárok nevét vésték föl. 2 7 A Hadik-kultusz elmélyítésére nem sokkal a névadás után jelvényt is készíttetett a tisztikar. A Hadik-jelvény készítéséről Újhelyi Szabolcs 2 8, előbb nyíregyházi 4-es huszártiszt, majd vezérkari őrnagy az alábbiakat közölte 1993-ban a múzeumhoz írott levelében: „A Hadik huszárok címert én terveztem és Schaubauer János budapesti vésnöknél én rendeltem meg. Akkor (1934)500 db-ot. Sajnos ez mind elfogyott, azaz eltűnt." A jelvények egy része fennmaradt, a múzeum gyűjteményében jelvényként, cigarettatárcán, dohányszelencén, sőt mandzsettagombon rátétként, jó néhányat őrzünk. Nemcsak az ezredet, a laktanyát nevezték el Hadik Andrásról, hanem Béldy Alajos ezredes, ezredparancsnok javaslatára, valamint a huszárezred és a tüzérosztály hivatásos altisztjei által megalakított Hadikfalva Bajtársi Közösség kérésére 1937-ben a város a laktanya mögött 31 telket mért ki, s azokon az ikerházak, illetve egy telken az altiszti kaszinó felépítésével született meg még abban az évben Hadikfalva. 2 9 22 Füzesséry Elemér (Makó, 1868. ápr. 3.-?), a császári és királyi 14. huszárezred hadnagya 1891-ben. 189S-től főhadnagy, 1903-tól százados, 1907-ben az ezred pótkeret parancsnoka, majd leszerelt és a polgári életben helyezkedett el. (Szlulia Márton szíves közlése alapján.) 23 Nyírvidék, 1940. december 27. 2. 24 Életrajzát lásd: Bene-Szabó 2006. 313-314. 25 Életrajzát lásd: Bene-Szabó 2006. 176-177. 26 Nyírvidék, 1941. november 11. 2-3. 27 Nyírvidék, 1942. május 11. 3. 28 Életrajzát lásd: Bene-Szabó 2006. 306. 29 SzSzBMÖL. V.B.77.111. 64/1937.
